380 milliót zároltak a Kaposvári Egyetemen, szénszünetet tartanak

A Kaposvári Egyetemen is kéthetes szénszünetet tartanak december végén és január elején, a felsőoktatási intézmény...

  • MTI
A Kaposvári Egyetem főépülete. Náluk is szénszünet lesz

A Kaposvári Egyetemen is kéthetes szénszünetet tartanak december végén és január elején, a felsőoktatási intézmény Egészségügyi Centrumában és az agrártevékenységet végző egységekben azonban ez idő alatt is folyamatos lesz a munkavégzés.

Az egyetem közleménye szerint az intézmény vezetősége a hallgatói önkormányzattal egyetértésben úgy döntött, hogy karácsony hetétől vízkeresztig az egyetem egyes egységei zárva tartanak. Milyen intézményekben tartanak szénszünetet? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Azt írták, "a meghozott döntés az ésszerű gazdálkodást bizonyítja", hiszen a december 22-től január 7-ig elrendelt szünet az általános munkarend szerint ez évben mindössze kettő, a jövő év elején pedig három munkanapot érint.

A költségvetési egyensúlyt támogató stabilitási alap feltöltésére szolgáló központi zárolás a felsőoktatási intézmények költségvetését összességében mintegy hétmilliárd forinttal érinti. A Kaposvári Egyetem esetében ez 380 millió forint zárolását jelenti.

A Dél-Dunántúl egy másik felsőoktatási intézményében, a Pécsi Tudományegyetemen - miként az már korábban jelezték - december 22-től  ugyancsak  szabadságra küldik azokat a dolgozókat, akiknek a munkája nem érinti a betegellátási és ügyeleti feladatokat. Az egyetem indoklása szerint erre a lépésre a költségvetésüket érintő 720 millió forintos év végi zárolás miatt kényszerülnek.

A kaposvári, illetve pécsi egyetem vezetőihez hasonló döntést hozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Károly Róbert Főiskola és a Szent István Egyetem.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.