380 milliót zároltak a Kaposvári Egyetemen, szénszünetet tartanak

A Kaposvári Egyetemen is kéthetes szénszünetet tartanak december végén és január elején, a felsőoktatási intézmény...

  • MTI
A Kaposvári Egyetem főépülete. Náluk is szénszünet lesz

A Kaposvári Egyetemen is kéthetes szénszünetet tartanak december végén és január elején, a felsőoktatási intézmény Egészségügyi Centrumában és az agrártevékenységet végző egységekben azonban ez idő alatt is folyamatos lesz a munkavégzés.

Az egyetem közleménye szerint az intézmény vezetősége a hallgatói önkormányzattal egyetértésben úgy döntött, hogy karácsony hetétől vízkeresztig az egyetem egyes egységei zárva tartanak. Milyen intézményekben tartanak szénszünetet? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Azt írták, "a meghozott döntés az ésszerű gazdálkodást bizonyítja", hiszen a december 22-től január 7-ig elrendelt szünet az általános munkarend szerint ez évben mindössze kettő, a jövő év elején pedig három munkanapot érint.

A költségvetési egyensúlyt támogató stabilitási alap feltöltésére szolgáló központi zárolás a felsőoktatási intézmények költségvetését összességében mintegy hétmilliárd forinttal érinti. A Kaposvári Egyetem esetében ez 380 millió forint zárolását jelenti.

A Dél-Dunántúl egy másik felsőoktatási intézményében, a Pécsi Tudományegyetemen - miként az már korábban jelezték - december 22-től  ugyancsak  szabadságra küldik azokat a dolgozókat, akiknek a munkája nem érinti a betegellátási és ügyeleti feladatokat. Az egyetem indoklása szerint erre a lépésre a költségvetésüket érintő 720 millió forintos év végi zárolás miatt kényszerülnek.

A kaposvári, illetve pécsi egyetem vezetőihez hasonló döntést hozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Károly Róbert Főiskola és a Szent István Egyetem.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.