Hatéves nemzetközi kutatási program indult a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) vezetésével az évente világszerte több mint másfél millió ember halálát okozó invazív gombás fertőzések vizsgálatára.
A Novo Nordisk Alapítvány támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy a kutatók jobban megértsék a gombás fertőzések kialakulását, és olyan új diagnosztikai módszereket dolgozzanak ki, amelyekkel a betegségek már a korai szakaszukban felismerhetők lehetnek – számolt be róla az MTI.
Gácser Attila, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központjának igazgatója a pénteki nyitókonferencia előtt elmondta, hogy a kutatás középpontjában az úgynevezett extracelluláris vezikulák állnak. Ezek olyan apró, sejtek által kibocsátott részecskék, amelyek többek között fehérjéket és örökítőanyagot szállítanak, így szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban.
A magyar, dán, amerikai és brazil szakemberekből álló kutatócsoport azt vizsgálja, hogy ezek a részecskék milyen szerepet töltenek be a gombás fertőzések kialakulásában, illetve tulajdonságaik összefüggésbe hozhatók-e a betegségek súlyosságával.
A programban Karikó Katalin Nobel-díjas kutató is részt vesz a tudományos tanácsadó testület tagjaként. A szegedi ELI ALPS Lézeres Kutatóintézet szakemberei pedig új, lézerfizikai módszereken alapuló vizsgálati eszköz fejlesztésével segítik a munkát.
Gácser Attila szerint a kutatás eredményeként a jövőben akár olyan diagnosztikai eljárások is születhetnek, amelyekkel még a fertőzés tüneteinek megjelenése előtt kimutathatóvá válhatnak a gombás megbetegedések. Az eredmények emellett új terápiás lehetőségek kidolgozásához is hozzájárulhatnak.
A Nobel-díjas magyar kutató is szerepet kap az új egészségügyi vezetés munkájában. Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter hétfőn jelentette be, hogy felkérte Karikót a minisztérium mellett létrejövő tanácsadó testületben való részvételre. A kutató a felkérést elfogadta.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
