Tanács Zoltán: évről évre tízmilliárdokkal szeretnék növelni az oktatásra és az innovációra szánt összeget
A tudományos és technológiai miniszter szerint óriási károkat okozott a magyar tudományos életben a Horizont programból való kiszorulás.
Elkészült Magyarország innovációs és tudományos stratégiája, amelynek részeként három év alatt 100 milliárdról 225 milliárd forintra emelnék az alap- és innovációs kutatásokra fordított állami forrásokat – jelentette be Horváth Péter, a Tudományos és Technológiai Minisztérium tudománypolitikai és innovációs államtitkára a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének pénteki konferenciáján.
A kormány tervei szerint a kutatás-fejlesztési ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya is jelentősen emelkedne: a jelenlegi 1,33 százalékról 2030-ra 2, 2035-re pedig – az európai célokkal összhangban – 3 százalékra növelnék.
Horváth Péter szerint a forrásbővítésre azért is szükség van, mert Magyarország az innovációs, technológiai és kutatási mutatók alapján jelenleg az uniós rangsor alsó harmadában, jellemzően a 21-22. hely körül áll – számolt be róla az MTI.
Az oktatás is a stratégia kulcseleme
Az államtitkár szerint az új stratégia egyik kulcseleme az oktatás, mivel az erős kutatás-fejlesztési és innovációs szektorhoz innovációra nyitott emberekre van szükség.
A több mint ezer szakmai egyeztetés során kidolgozott stratégia három kiemelt területre, az egészségre, a környezetre és a technológiára épül, amelyeket a társadalmi jólét és a biztonság egészít ki.
A tervek szerint az alapkutatástól egészen a nagyvállalatokig erősítenék az innovációs láncot, vagyis támogatnák az alapkutatások mellett a startupok és kisvállalkozások létrejöttét, illetve a közepes és nagyvállalatok innovációs tevékenységét is. Úgynevezett kiválósági infrastruktúra-központokat is létrehoznának, ahol a magyar innovátorok hozzáférhetnének a legmodernebb technológiákhoz.
Az egyetemeknek is lenne szerepük
A stratégia részeként szorosabbra fűznék az akadémiai szféra és a vállalkozások kapcsolatát is. A nagyvállalati kutatás-fejlesztési pályázatokat megtartanák, emellett új támogatási formával ösztönöznék a cégeket arra, hogy egyetemekkel együttműködve hozzanak létre innovációkat.
A kormány emellett azt szeretné elérni, hogy több nagyvállalat hozzon kutatás-fejlesztési részlegeket és tudásközpontokat Magyarországra. A finanszírozásban az állami támogatások mellett a kockázati tőke és a magánbefektetők szerepét is növelnék, valamint új startup cégforma kialakítását és az innovációs befektetőknek, illetve innovátoroknak szóló kedvezményeket is terveznek.
