Egy egyetemi beadandóból indult, ma már több magyar város közterületein találkozhatunk azokkal a palacktartókkal, amiket két, a győrben végzett hallgató fejlesztett. Céljuk egyszerű: megkönnyíteni a visszaváltható italcsomagolások elkülönített gyűjtését.
Egy fenntarthatósági témájú egyetemi projektből indult, mára pedig több magyarországi településen is használják azt a köztéri palacktartót, amelyet Pintér Tamás és Kovács Barnabás, a győri Széchenyi István Egyetem idén februárban végzett hallgatói fejlesztettek, számolt be róla a Kisalföld.
A két fiatal az egyetem angol nyelvű gazdálkodási és menedzsment szakán tanult, ahol egy kurzus keretében olyan üzleti koncepciót kellett kidolgozniuk, amely valamilyen társadalmi vagy környezeti problémára kínál megoldást.
A Rebelt névre keresztelt palacktartó lényege, hogy a visszaváltható műanyag palackokat, alumíniumdobozokat és üvegeket külön lehessen elhelyezni a köztéri kukák mellett. Így azok nem a szemét közé kerülnek, hanem könnyebben összegyűjthetők és visszaválthatók. Az ötletet németországi és hollandiai példák inspirálták.
Szerettünk volna reagálni arra, hogy sok palack végül nem kerül be a szelektív gyűjtésbe. Olyan egyszerű és működőképes megoldásban gondolkodtunk, amely városi környezetbe is jól illeszkedik
– mondta Pintér Tamás.
A hallgatók az egyetemi projekt során piackutatást végeztek, elkészítették az üzleti tervet, majd vállalkozást is alapítottak az ötlet megvalósítására.
A prototípus elkészítéséhez az egyetem által biztosított tervezőszoftvert használták, a műszaki fejlesztésben pedig egy gépészmérnök is közreműködött. A Széchenyi István Egyetem tudáshasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt. az iparjogvédelmi folyamatokban segítette a fejlesztőket, így két termékük formatervezési mintaoltalmat is kapott.
Az első palacktartókat tavaly nyáron Szombathelyen helyezték ki, azóta pedig Szegeden, Kőszegen és Szentgotthárdon is megjelentek. A fejlesztők jelenleg a győri önkormányzattal is tárgyalnak további telepítésekről.
A két fiatal hosszabb távon nemcsak új köztéri megoldásokban gondolkodik: céljuk, hogy a háztartások számára is fejlesszenek esztétikus, helytakarékos gyűjtőeszközöket, emellett külföldi terjeszkedést is terveznek.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
