Új hallgatói ösztöndíjprogram indul a BGE-n

Azok a hallgatók kaphatják, akik nem kerültek be kollégiumba.

A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen a Demján Sándor Alapítvány támogatásával lakhatási segítséget kapnak azok a hallgatók, akik kollégiumi férőhely hiányában nehezebb helyzetbe kerülnek.

Az ösztöndíj egyszeri lakhatási támogatást biztosít tíz hallgató számára, akik a kollégiumi felvételi rangsor alapján a legjobb helyen állnak a férőhelyet nem szerzők között. A támogatás külön pályázat nélkül, automatikusan jut el hozzájuk.

-olvasható a szerkesztőségünk részére is elküldött közleményben.

Az Eduline korábban részletesen is foglalkoztunk a budapesti kollégiumi helyzettel. Többek között megírtuk azt is, hogy hetedik éve visszatérő ígéret a budapesti Diákváros megépítése, miközben a kollégiumi férőhelyek iránti igény folyamatosan nő. A kormány jelenlegi kommunikációja szerint „már nem Fudan Egyetem, hanem Diákváros-fókusz van”, de mégis eltelt úgy egy kormányzati ciklus, hogy a kivitelezés nem indult el.

Van olyan magyar egyetem, ahol a hallgatók csupán 5%-a juthat kollégiumhoz

Évről évre nő a lakhatási krízis az egyetemeken: elöregedett kollégiumok, kihasználatlan szobák és emelkedő albérletárak nehezítik a hallgatók helyzetét. A minőségből és a privátszférából egyre kevesebben hajlandók engedni, sokan inkább drága albérletbe költöznek, hogy elkerüljék a zsúfolt, gyakran lepusztult kollégiumi szobákat.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.