A győri egyetem a következő tanévtől átveszi az iskola fenntartói jogait.
A Széchenyi István Egyetem 2026. augusztus 1-jétől átveszi a Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium fenntartói jogait, így országosan is egyedülálló képzési rendszer jön létre, amely a technikumi, az alap- és mesterképzési programokat köti össze – tájékoztat róla az egyetem.
Két lépésben emelnék az egyetemi ösztöndíjakat, ősszel jönne a második ütem
A fenntartóváltás következményeként a középiskola tanárai hozzáférhetnek az egyetemi továbbképzésekhez, laboratóriumi infrastruktúrához, hazai és nemzetközi kutatási partnerségekhez, valamint könnyebben kapcsolódhatnak a doktori képzéshez - tájékoztat az intézmény.
A diákok számára egyértelmű továbbtanulási útvonal jön létre a műszaki és informatikai felsőoktatási képzések felé, egységesített tananyagelemekkel és beszámítható kreditekkel. Emellett a technikum diákjai a teljes képzési folyamat alatt együttműködhetnek ipari partnerekkel, ami elősegíti a gyakorlati tapasztalatszerzést és a későbbi munkaerőpiaci kapcsolatok kialakítását.
Augusztus 1-től az NKE fenntartásában működik tovább az Óbudai Árpád Gimnázium
Az egyetemnek már nem ez az első ilyen lépése, ugyanis az ő fenntartásában van már az Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola, a Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Technikum és Szakképző Iskola, a Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium, valamint a Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium.
Körülbelül száz iráni hallgató fordult petícióban a Pécsi Tudományegyetem vezetéséhez, mert a jelenlegi gazdasági és politikai helyzet miatt sokan nem tudják időben befizetni tandíjuk fennmaradó részét.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
