A Széchenyi István Egyetem fenntartásába kerül a Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola

Egészen szokatlan módon maga az iskola kereste fel az egyetemet azzal, hogy szeretne az intézmény fenntartásában működni.

  • Tornyos Kata

A Széchenyi István Egyetem fenntartásában működik tovább augusztus 1-jétől a Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium – olvasható az infóGyőr.hu-n.

Maga az iskola kereste fel az egyetemet azzal, hogy szeretne az intézmény fenntartásában működni. A kezdeményezést a lap szerint a nevelőtestület, a dolgozói kollektíva, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat is elsöprő többséggel támogatta. Az egyetem Szenátusa is egyhangúlag egyetértett az átvétellel, amit a két intézmény által közösen előterjesztett szakmai érvek alapján végül a Belügyminisztérium engedélyezett augusztus 1-jei hatállyal.

„Nagyon fontos, hogy iskolánk megtartja jellegét, minden szakját és dolgozóját”

– emelte ki Derczó Tibor, az iskola igazgatója. A mintegy 300 tanulóval rendelkező iskola többféle képzést biztosít a diákoknak. Az általános iskola alsó tagozatában balettspecializáció, a felső tagozaton és a szakgimnázium 9–12. évfolyamán pedig klasszikus balett szakképzés működik. Emellett a középiskola 9–13. évfolyamán kortárs modern táncos, valamint többféle képzőművészeti – grafikus, festő, mozgókép és animáció, valamint szobrász – képzést is nyújtanak.

Az egyetem fenntartásában már más közoktatási intézmények is működnek. Az egyetemi tanítóképzésben nagy szerepet játszó Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola 2016 óta tartozik fenntartásába. Az Egészség- és Sporttudományi Kar képzési területeihez szorosan kapcsolódó Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Technikum, valamint az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar profiljához illeszkedő Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium szintén együttműködik az intézménnyel.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.