Lemond a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke

Mivel Barna Zsoltot ismét megválasztották a Mészáros Lőrinchez köthető MBH Bank elnök-vezérigazgatójának, ezért februártól elsősorban az üzleti feladataira szeretne koncentrálni.

Lemond a Pécsi Tudományegyetemet (PTE) fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről és kuratóriumi tagságáról Barna Zsolt január 31-i hatállyal – közölték az MTI-vel pénteken. Barna Zsolt az MBH Bank elnök-vezérigazgatója is egyben.

A közleményben Barna Zsoltot idézve azt írták, hogy a pénzintézet vezetője egy évvel ezelőtt azért vállalta el a kuratóriumi elnöki megbízatást, hogy kollégái segítségével kidolgozzák a Pécsi Tudományegyetem modernizációs programját. A munka január végére lezárul, így az eredeti vállalását teljesítettnek tekinti.

Az elnök felidézte, hogy az egyetem tavaly októberben olyan rektort választott, aki már a kezdetektől részt vett a modernizációs program kidolgozásában, azt sajátjának érzi, és képes annak végrehajtására. Megfogalmazása szerint minden esély megvan arra, hogy a Pécsi Tudományegyetem megújulási pályára lépjen.

Barna Zsolt jelezte azt is, hogy az MBH Bank közgyűlése újabb öt évre választotta meg elnök-vezérigazgatónak, ezért a jövőben elsősorban üzleti feladataira kíván koncentrálni, és emiatt mond le kuratóriumi szerepköréről.

A közlemény szerint a személyi változás nem érinti a Pécsi Tudományegyetem és az MBH Bank közötti stratégiai együttműködést. Ennek keretében a bank szakértői és vezetői továbbra is tudásmegosztással segítik a pécsi oktatást, valamint az MBH Bank saját tanszékkel és ösztöndíjprogrammal támogatja a gazdasági képzést.

Korábban az Eduline-on beszámoltunk arról, hogy amikor egy egyetemen gyakorlatilag még azt is dokumentálni kell, hogy valaki kitesz valamit a faliújságra, a PTE rektori hivatala mellé úgy telepítettek a MBH-s ATM-et, hogy a felek csak szóban állapodtak meg.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.