Lemond a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke

Mivel Barna Zsoltot ismét megválasztották a Mészáros Lőrinchez köthető MBH Bank elnök-vezérigazgatójának, ezért februártól elsősorban az üzleti feladataira szeretne koncentrálni.

Lemond a Pécsi Tudományegyetemet (PTE) fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről és kuratóriumi tagságáról Barna Zsolt január 31-i hatállyal – közölték az MTI-vel pénteken. Barna Zsolt az MBH Bank elnök-vezérigazgatója is egyben.

A közleményben Barna Zsoltot idézve azt írták, hogy a pénzintézet vezetője egy évvel ezelőtt azért vállalta el a kuratóriumi elnöki megbízatást, hogy kollégái segítségével kidolgozzák a Pécsi Tudományegyetem modernizációs programját. A munka január végére lezárul, így az eredeti vállalását teljesítettnek tekinti.

Az elnök felidézte, hogy az egyetem tavaly októberben olyan rektort választott, aki már a kezdetektől részt vett a modernizációs program kidolgozásában, azt sajátjának érzi, és képes annak végrehajtására. Megfogalmazása szerint minden esély megvan arra, hogy a Pécsi Tudományegyetem megújulási pályára lépjen.

Barna Zsolt jelezte azt is, hogy az MBH Bank közgyűlése újabb öt évre választotta meg elnök-vezérigazgatónak, ezért a jövőben elsősorban üzleti feladataira kíván koncentrálni, és emiatt mond le kuratóriumi szerepköréről.

A közlemény szerint a személyi változás nem érinti a Pécsi Tudományegyetem és az MBH Bank közötti stratégiai együttműködést. Ennek keretében a bank szakértői és vezetői továbbra is tudásmegosztással segítik a pécsi oktatást, valamint az MBH Bank saját tanszékkel és ösztöndíjprogrammal támogatja a gazdasági képzést.

Korábban az Eduline-on beszámoltunk arról, hogy amikor egy egyetemen gyakorlatilag még azt is dokumentálni kell, hogy valaki kitesz valamit a faliújságra, a PTE rektori hivatala mellé úgy telepítettek a MBH-s ATM-et, hogy a felek csak szóban állapodtak meg.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.