Két gyanúsítottat hallgattak ki a Semmelweis csalási ügyében

Két férfit hallgatott ki a rendőrség csalás gyanúja miatt a Semmelweis Egyetemen kirobbant gazdasági visszaélés ügyében – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). A hatóság nem árulta el, pontosan kik a gyanúsítottak, a nyomozás pedig továbbra is folyamatban van.

A BRFK a Telex kérdésére válaszolt azonban arról semmit nem írt, pontosan kik a gyanúsítottak, mert „a nyomozás továbbra is folyamatban van."

Ahogy mi is megírtuk, a botrány októberben robbant ki, amikor Merkely Béla rektor feljelentést tett a rendőrségen. Az egyetem azonnali hatállyal megszüntette a Hallgatói Szolgáltatások Igazgatósága (HSZI) két vezetőjének jogviszonyát, akik korábban a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) elnöke és alelnöke voltak. Az intézkedés oka: gazdasági visszaélés gyanúja merült fel a tevékenységükkel kapcsolatban.

Hankó Balázs szerint a Semmelweis Közép-Európa legjobb egyeteme

Mit lehet tudni a gyanúsítottakról?

A BRFK nem közölt személyes adatokat. Az érintett HSZI-vezetők korábbi jogi képviselője, Mórotz Zsolt ügyvéd, novemberben még azt mondta, hogy ügyfele nem gyanúsított, büntetőeljárás pedig nem folyik ellene. Most viszont azt nyilatkozta: „se megerősíteni, se cáfolni” nem tudja, hogy hallgatták-e ki gyanúsítottként. A másik érintett egykori igazgatóhelyettes nem reagált a megkeresésre.

"Diktatúrahangulat van az egyetemen" – a Semmelweis maximalizálta a megbuktatható hallgatók számát

Már nem létezik a Hallgatói Szolgáltatások Igazgatósága

A HSZI egykori honlapja már nem elérhető, és a Szenátus 2025. november 27-én megszüntette az igazgatóságot. Helyette létrehozták a Támogató Szolgáltatások és Hallgatói Kapcsolatok Igazgatóságát, amely többek között a HÖK-höz tartozó ösztöndíjak felügyeletéért és koordinációjáért felel.

A felmentett HSZI-vezető három évig volt a HÖK elnöke, korábbi orvostanhallgatók szerint aktív szereplője volt az egyetemi közéletnek. A vezetőhöz kapcsolódó weboldalak és Facebook-oldalak mára eltűntek, korábban viszont több egyetemi kitüntetést és elismerést is kapott: 2021-ben a Covid-19-járvány elleni szervezői munkáért Pro Universitate érdemrenddel jutalmazták, 2023-ban rektori dicséretet és újra Pro Universitate érdemrendet kapott, valamint a Pro Juventute Universitatis díjat is.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.