Az elmúlt években a mesterséges intelligencia (MI) egyre inkább jelen van a felsőoktatásban, és nemcsak a hallgatók életét, de a tanárok munkáját is átalakítja. Horváth László, az ELTE mesterséges intelligenciáért felelős dékáni biztosa szerint azonban tiltani nem érdemes a technológiát, még akkor sem, ha használata komoly új kihívásokat jelent az oktatásban.
„A mesterséges intelligencia – a mindennapokban főleg a nagy nyelvi modellek és a generatív MI – itt van, tiltani nincs értelme. A technológia előttünk jár, bármilyen szabályozás, amivel nekimennénk ennek a kérdésnek, már holnapra elavul” – mondta Horváth László a Népszavának. Hozzátette, hogy bár a diákok gyakran gyorsabban fedezik fel az új eszközöket, nem biztos, hogy mindig értelmesen vagy a célnak megfelelően használják azokat.
Tanulás vagy megúszás?
A szakértő szerint a kulcs az, hogy a hallgatók a tanulást támogató módon alkalmazzák az MI-t. „A jó használat az, amikor a saját tanulásukat támogatják ezzel, nem a kemény munkát próbálják megúszni” – magyarázta. A nagy nyelvi modellek segíthetnek abban, hogy a diákok új példákkal, konkrétumokkal dolgozzák fel az órán tanult elméleti anyagot, de Horváth figyelmeztet: az MI nem ért meg mindent, amit írunk neki.
Elképzelhető, hogy nem valós tartalmakat hoznak létre, vagyis hallucinálnak
– tette hozzá.
Ezért az egyetemeken fontos, hogy az oktatók is részt vegyenek a folyamatban, és segítsenek a hallgatóknak felismerni az MI hibáit. „Az lenne a legfontosabb, hogy – erős szóval élve – a hallgató bevallja a használatot, mert nem nagyon tudunk másra támaszkodni” – hangsúlyozta Horváth.
Az ELTE rektori utasítása világosan meghatározza, milyen módon lehet használni az MI-t az oktatásban. A dokumentum előírja a nyilatkozattételi és dokumentációs kötelezettséget, valamint listázza a tiltott és ajánlott felhasználási módokat. Horváth kiemelte: „A fő irány, hogy támogatjuk az etikus, tudatos felhasználást, elsősorban kiegészítő partnerként.” Az oktatóknak is nyilatkozniuk kell arról, ha MI-t használnak a tananyag előállításában, és nem helyettesítheti az értékelést a gép.
A tanári szerep nem szűnik meg, csak átalakul
Horváth szerint a tanár feladata ma már nem a tudás kizárólagos birtoklása, hanem a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kritikai gondolkodás ösztönzése és a személyes kapcsolatok ápolása. „Ez egyfajta mentor, facilitátor szerepet jelent” – fogalmazott. A szakértő szerint a technológia bizonyos feladatokat könnyen helyettesíthet, de az elmélyülés, a kritikai gondolkodás és a humán hozzáadott érték továbbra is az egyetem sajátja marad.
Horváth László szerint a gyors fejlődés kockázatokat is rejt.
A gyorsaság valóban kulcskérdés, nincs idő az elmélyedésre, a nyugodt gondolkodásra, a mérlegelésre, ami nagyon veszélyes
– figyelmeztetett. Hozzátette: a felsőoktatásnak nemcsak a munkaerőpiacra történő felkészítés a feladata, hanem az is, hogy a hallgatók megtanulják, hogyan legyenek alkalmazkodóképesek, kritikus gondolkodású, önálló felnőttek.
Horváth szerint a mesterséges intelligencia tehát lehetőség is, de csak akkor, ha a diákok és az oktatók tudatosan, etikusan használják, és nem szervezik ki teljesen a tanulást a gépre. „A diáknak is az az érdeke, hogy ne szervezze ki a tanulást” – foglalta össze a szakértő, miközben hangsúlyozta, hogy a kritikai gondolkodás és a saját erőfeszítés mindig pótolhatatlan marad.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
