Ezekre a bölcsészkarokra járnak a legkiválóbb magyar hallgatók

Az első hely változatlan, a másodikra viszont a tavalyi tizedik került 2026-ban.

  • Székács Linda

Novemberben megjelent a HVG Diploma 2026-os kiadványa, amiben az összesített egyetemi rangsor mellett találtok többek között oktatói kiválósági rangsort, hallgatói kiválósági rangsort, képzésterületi rangsorokat, a legjobb karok listáját és tucatnyi érdekes és hasznos cikket is.

A kiadványban a hallgatói kiválóság alapján bölcsészettudományi részrangsor is megjelent. Ezt a(z)

  • elsőhelyes jelentkezők száma,
  • a felvettek pontátlaga,
  • a nyelvvizsgát jelölők aránya és
  • a középiskolai versenyen helyezettek száma

alapján állították össze.

Az első helyről évek óta letaszíthatatlan az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara, meglepetés ugyanakkor a második hely, ami idén a tavaly még tizedik helyen szereplő Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Pedagógiai Kara lett. Maga mögé utasította tehát az ELTE BTK-t és a legnagyobb budapesti és vidéki egyetemek bölcsészeti és pedagógiai karait.

A top 10-es lista idén a következőképp alakult:

  • 1. Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar
  • 2. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Pedagógiai Kar
  • 3. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
  • 4. Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar
  • 5. Pannon Egyetem Humántudományi Kar
  • 5. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar
  • 7. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
  • 8. Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
  • 9. Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar
  • 10. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.