Öt magyar egyetem is szerepel a THE interdiszciplináris rangsorában

A legjobb interdiszciplináris tudományokat kínáló egyetemek listáján 911 intézmény szerepel 94 országból vagy területről.

  • Eduline

A Times Higher Education (THE) közzétett interdiszciplináris tudományos rangsorát, melybe öt magyar egyetem is bekerült, élen a Szegedi Tudományegyetemmel.

Ezeken a magyar egyetemi karokon volt a legmagasabb a felvettek átlagpontszáma 2025-ben

A THE Interdiszciplináris Tudományos Ranglistája (ISR), a publikációk minőségét, a kutatások hatását és a tudományközi együttműködések erejét vizsgálja.

Az ISR módszertana három pillérből áll, amelyek mindegyike a kutatási projektek életciklusának egy-egy szakaszát képviseli. Minden pillér további metrikákra van bontva, hogy a szakasz különböző aspektusait mérje.

Idén, az egyetemek bevonása és visszajelzéseik nyomán az interdiszciplináris hatókör kibővült, így minden olyan kutatási projektet magában foglal, amely több tudományterületet ötvöz, vagy egy vagy több tudományterületet egy vagy több nem-STEM területtel kombinál, mint például: társadalomtudományok, oktatás, pszichológia, jog, közgazdaságtan, valamint klinikai és egészségügyi tudományok.

A rangos első helyén az MTI áll, amit a Stanford és a Kaliforniai egyetem követ a második és harmadik helyen.

Mutatjuk, hogy a magyar egyetemek közül melyek kerültek fel a listára:

  1. Szegedi Tudományegyetem (301-350)
  2. Debreceni Egyetem (501-600)
  3. Pannon Egyetem (501-600)
  4. Széchenyi István Egyetem (601-800)
  5. Soproni Egyetem (801+)
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István