Kevésbé ismerik el az építészet, ápoló és számvitel szakmákat, kevesebb diákhitelt vehetnek fel a hallgatók

Az Egyesült Államokban az építészetet több más szakhoz hasonlóan nem tekintik többé „professzionális diplomának”, így a diákok kevesebb állami hitelt vehetnek fel a képzésükhöz. A változtatás a Donald Trump-féle One Big Beautiful Bill (OBBB) része, amely átfogó módosításokat hoz a diákhitelek és a felsőoktatási finanszírozás rendszerében.

A One Big Beautiful Bill (OBBB) egy nagyszabású törvénycsomag, amely 2026. július 1-jétől módosítja az amerikai diákhitelek feltételeit. Nevét Trump stílusára jellemzően hangzatosan választották, a célja pedig, hogy a hallgatói kölcsönöket az egyetemi szak típusa alapján maximalizálják. Az OBBB alapján a „professzionális diplomák” hallgatói magasabb hitelkeretet vehetnek fel, míg az egyéb képzések esetén jelentősen csökken a kölcsön összege.

Mennyit vehetnek fel a diákok?

Az OBBB értelmében: Felsőfokú diplomások (graduate students), akik nem „professzionális” szakot végeznek, évi maximum 20 500 dollár kölcsönt vehetnek fel. Professzionális hallgatók (professional students) esetében a maximális éves hitel 50 000 dollár.

Mivel az építészetet már nem tekintik professzionális képzésnek, az építészet szakos hallgatók a graduate student hitelkeretet kapják, ami a korábbiaknál jóval alacsonyabb.

 

Shutterstock

Mely más képzéseket érinti a csökkentés?

Az építészet mellett több más szak is kiesik a „professzionális” státuszból:
  • Ápolás (nursing)
  • Számvitel (accounting)
  • Szociális munka (social work)
  • Fizioterápia (physical therapy)
  • Audiológia és egyes oktatói programok
  • Anesztéziológiai ápoló képzés (CRNA)

Az Amerikai Építészek Szövetsége (AIA) szerint ez a lépés hosszú távon csökkenti azok számát, akik megengedhetik maguknak az építészet tanulmányozását, és veszélyezteti az amerikai szakmai vezető szerepet a területen. Az AIA ígéri, hogy aktívan lobbizik a „professzionális diák” státusz visszaállításáért.

Az AIA közleményében hangsúlyozza:

Az építész cím évekig tartó intenzív képzés, vizsgák és szigorú licencelési folyamat eredménye. Másképp tekinteni rá semmissé teszi a szakmai színvonalat és elkötelezettséget, ami a szakmát jellemzi.

A szervezet célja, hogy a szabályozás visszaállítsa az építészet professzionális státuszát, és ezzel biztosítsa a hallgatók számára a megfelelő diákhitel-lehetőséget.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.