Friss sanghaji rangsor: a világ legjobb 75 orvostudományi egyeteme közé került a Semmelweis

Két magyar egyetem is a világ legjobb száz felsőoktatási intézménye közé került.

A ShanghaiRanking november 18-án közzétette a Global Ranking of Academic Subjects (GRAS) 2025-ös listáját, amely a világ egyetemeit értékeli 57 tudományterületen. A rangsor a természettudományoktól kezdve a műszaki és élettudományokon át az orvostudományokig és a társadalomtudományokig széles spektrumot ölel fel. Idén két új szakterület is megjelent: a mesterséges intelligencia, valamint a robotikai tudomány és mérnöki ismeretek. A 2025-ös kiadásban mintegy 2000 intézmény szerepel 92 országból és régióból.

A lista összeállításánál kiemelt figyelmet kapott a vezető, úgynevezett Q1-es folyóiratokban megjelent publikációk száma, az idézettség, a nemzetközi együttműködések aránya, valamint a legnagyobb presztízsű szakmai fórumokon bemutatott tudományos eredmények. Emellett értékelték a kutatások minőségét és a rangos díjakkal elismert oktatók, kutatók jelenlétét is.

A magyar felsőoktatási intézmények több rangos helyet is megszereztek. Kiemelkedő eredményt ért el a Semmelweis Egyetem, amely a gyógyszerészet és gyógyszerészeti tudományok területén a világ 51–75. legjobb egyeteme közé került. Ugyancsak ebbe a kategóriába – 51–75. hely – sorolták az Állatorvostudományi Egyetemet az állatorvostudományi szakterületen.

A legjobb 200 közé további magyar egyetemek is bekerültek:

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem – matematika (151–200)
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – építőmérnöki tudományok (101–150)
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem – állatorvostudomány (151–200)
  • Semmelweis Egyetem – klinikai orvostudomány (151–200)
Hamarosan érkezik a HVG Diploma rangsora
November 21-én újabb rangsor érkezik a felsőoktatásban, ugyanis megjelenik a HVG Diploma 2026, amely a magyar felsőoktatás legfrissebb, részletes áttekintését adja:
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.