Friss sanghaji rangsor: a világ legjobb 75 orvostudományi egyeteme közé került a Semmelweis

Két magyar egyetem is a világ legjobb száz felsőoktatási intézménye közé került.

A ShanghaiRanking november 18-án közzétette a Global Ranking of Academic Subjects (GRAS) 2025-ös listáját, amely a világ egyetemeit értékeli 57 tudományterületen. A rangsor a természettudományoktól kezdve a műszaki és élettudományokon át az orvostudományokig és a társadalomtudományokig széles spektrumot ölel fel. Idén két új szakterület is megjelent: a mesterséges intelligencia, valamint a robotikai tudomány és mérnöki ismeretek. A 2025-ös kiadásban mintegy 2000 intézmény szerepel 92 országból és régióból.

A lista összeállításánál kiemelt figyelmet kapott a vezető, úgynevezett Q1-es folyóiratokban megjelent publikációk száma, az idézettség, a nemzetközi együttműködések aránya, valamint a legnagyobb presztízsű szakmai fórumokon bemutatott tudományos eredmények. Emellett értékelték a kutatások minőségét és a rangos díjakkal elismert oktatók, kutatók jelenlétét is.

A magyar felsőoktatási intézmények több rangos helyet is megszereztek. Kiemelkedő eredményt ért el a Semmelweis Egyetem, amely a gyógyszerészet és gyógyszerészeti tudományok területén a világ 51–75. legjobb egyeteme közé került. Ugyancsak ebbe a kategóriába – 51–75. hely – sorolták az Állatorvostudományi Egyetemet az állatorvostudományi szakterületen.

A legjobb 200 közé további magyar egyetemek is bekerültek:

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem – matematika (151–200)
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – építőmérnöki tudományok (101–150)
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem – állatorvostudomány (151–200)
  • Semmelweis Egyetem – klinikai orvostudomány (151–200)
Hamarosan érkezik a HVG Diploma rangsora
November 21-én újabb rangsor érkezik a felsőoktatásban, ugyanis megjelenik a HVG Diploma 2026, amely a magyar felsőoktatás legfrissebb, részletes áttekintését adja:
Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.