Friss sanghaji rangsor: a világ legjobb 75 orvostudományi egyeteme közé került a Semmelweis

Két magyar egyetem is a világ legjobb száz felsőoktatási intézménye közé került.

A ShanghaiRanking november 18-án közzétette a Global Ranking of Academic Subjects (GRAS) 2025-ös listáját, amely a világ egyetemeit értékeli 57 tudományterületen. A rangsor a természettudományoktól kezdve a műszaki és élettudományokon át az orvostudományokig és a társadalomtudományokig széles spektrumot ölel fel. Idén két új szakterület is megjelent: a mesterséges intelligencia, valamint a robotikai tudomány és mérnöki ismeretek. A 2025-ös kiadásban mintegy 2000 intézmény szerepel 92 országból és régióból.

A lista összeállításánál kiemelt figyelmet kapott a vezető, úgynevezett Q1-es folyóiratokban megjelent publikációk száma, az idézettség, a nemzetközi együttműködések aránya, valamint a legnagyobb presztízsű szakmai fórumokon bemutatott tudományos eredmények. Emellett értékelték a kutatások minőségét és a rangos díjakkal elismert oktatók, kutatók jelenlétét is.

A magyar felsőoktatási intézmények több rangos helyet is megszereztek. Kiemelkedő eredményt ért el a Semmelweis Egyetem, amely a gyógyszerészet és gyógyszerészeti tudományok területén a világ 51–75. legjobb egyeteme közé került. Ugyancsak ebbe a kategóriába – 51–75. hely – sorolták az Állatorvostudományi Egyetemet az állatorvostudományi szakterületen.

A legjobb 200 közé további magyar egyetemek is bekerültek:

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem – matematika (151–200)
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – építőmérnöki tudományok (101–150)
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem – állatorvostudomány (151–200)
  • Semmelweis Egyetem – klinikai orvostudomány (151–200)
Hamarosan érkezik a HVG Diploma rangsora
November 21-én újabb rangsor érkezik a felsőoktatásban, ugyanis megjelenik a HVG Diploma 2026, amely a magyar felsőoktatás legfrissebb, részletes áttekintését adja:
Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu