Friss sanghaji rangsor: a világ legjobb 75 orvostudományi egyeteme közé került a Semmelweis

Két magyar egyetem is a világ legjobb száz felsőoktatási intézménye közé került.

A ShanghaiRanking november 18-án közzétette a Global Ranking of Academic Subjects (GRAS) 2025-ös listáját, amely a világ egyetemeit értékeli 57 tudományterületen. A rangsor a természettudományoktól kezdve a műszaki és élettudományokon át az orvostudományokig és a társadalomtudományokig széles spektrumot ölel fel. Idén két új szakterület is megjelent: a mesterséges intelligencia, valamint a robotikai tudomány és mérnöki ismeretek. A 2025-ös kiadásban mintegy 2000 intézmény szerepel 92 országból és régióból.

A lista összeállításánál kiemelt figyelmet kapott a vezető, úgynevezett Q1-es folyóiratokban megjelent publikációk száma, az idézettség, a nemzetközi együttműködések aránya, valamint a legnagyobb presztízsű szakmai fórumokon bemutatott tudományos eredmények. Emellett értékelték a kutatások minőségét és a rangos díjakkal elismert oktatók, kutatók jelenlétét is.

A magyar felsőoktatási intézmények több rangos helyet is megszereztek. Kiemelkedő eredményt ért el a Semmelweis Egyetem, amely a gyógyszerészet és gyógyszerészeti tudományok területén a világ 51–75. legjobb egyeteme közé került. Ugyancsak ebbe a kategóriába – 51–75. hely – sorolták az Állatorvostudományi Egyetemet az állatorvostudományi szakterületen.

A legjobb 200 közé további magyar egyetemek is bekerültek:

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem – matematika (151–200)
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – építőmérnöki tudományok (101–150)
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem – állatorvostudomány (151–200)
  • Semmelweis Egyetem – klinikai orvostudomány (151–200)
Hamarosan érkezik a HVG Diploma rangsora
November 21-én újabb rangsor érkezik a felsőoktatásban, ugyanis megjelenik a HVG Diploma 2026, amely a magyar felsőoktatás legfrissebb, részletes áttekintését adja:
Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.