Eduniversal: a világ száz legjobb üzleti iskolája között a Corvinus

Az egyetem egyúttal a kelet-európai régió második helyét is bezsebelte.

A Budapesti Corvinus Egyetem ismét jelentős nemzetközi elismerést szerzett - számolt be róla közleményében az egyetem. Az Eduniversal idei értékelésén ugyanis a Corvinus megszerezte a legmagasabb, 5 pálmás kiválósági fokozatot, amely csak a világ legerősebb üzleti iskoláit illeti meg.

Ezekből az országokból érkezik a legtöbb diák a magyar egyetemekre

A díjat november 12-én, az indiai Indore városában rendezett ünnepségen vette át Bruno van Pottelsberghe, a Corvinus rektora. Az Eduniversal rendszerében az 5 pálma a csúcsminősítést jelenti, és mindössze mintegy száz intézmény tartozhat ebbe a kategóriába világszerte. Az ide sorolt egyetemek olyan „globális élvonalbeli üzleti iskolák”, amelyek erős nemzetközi hatással, széleskörű külföldi kapcsolatrendszerrel és kiemelkedő tudományos teljesítménnyel rendelkeznek.

A ceremónián a szervezet régiós rangsorait is bemutatták: Kelet-Európában a Corvinus a második helyet szerezte meg. A régió legjobbja a Prágai Közgazdasági Egyetem lett, a harmadik helyen pedig a Zágrábi Közgazdasági és Menedzsment Iskola végzett.

A Corvinus évek óta előkelő pozíciót foglal el az Eduniversal listáin: folyamatosan a kelet-európai térség vezető üzleti iskolái között tartják számon. Az értékelést a világ ezer legjobb üzleti felsőoktatási intézményének rektorai és dékánjai állítják össze titkos szavazással, ami különösen rangossá teszi az itt elért helyezést.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.