Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Három pályázó közül kellett kiválasztani az új rektort.
Október 20-án megtartotta rektorjelölt-választó ülését a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szenátusa. A titkos szavazás eredményeként Fábián Adrián professzor kapta a legtöbb voksot, így őt javasolja a testület az egyetem következő rektorának – közölte az intézmény.
A PTE három rektorjelöltje – dr. Betlehem József, dr. Fábián Adrián és dr. Kellermayer Miklós – a döntést megelőzően nyilvános fórumon mutatta be szakmai programját és elképzeléseit az egyetem jövőjéről. A szenátusi ülésen ezt követően a tagok titkos szavazással döntöttek arról, melyik pályázatot tartják a leginkább megalapozottnak. Az eredmény az alábbiak szerint alakult:
A fenntartó a Szenátus által felállított rangsort figyelembe véve tesz javaslatot az ágazati irányításért felelős miniszteren keresztül a köztársasági elnöknek a rektorjelölt személyére. Az új rektor 2026. július 1-jén léphet majd hivatalba, Miseta Attila jelenlegi rektor megbízatásának lejártát követően.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.