Hankó Balázs: „A magyar felsőoktatás a második aranykorát éli”

A kulturális és innovációs miniszter szerint a magyar egyetemeknek komoly „ellenszélben” kell helytállniuk, hiszen – állítása szerint – árulók és besúgók próbálják akadályozni versenyképességüket. Ennek ellenére úgy látja, az intézmények világszínvonalon teljesítenek.

Szeptember 5-én a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanévnyitóján tartott beszédet Hankó Balázs, amelyre a 444 figyelt fel. Az érdeklődők a teljes eseményt visszanézhetik, de néhány részlet különösen figyelemre méltó.

Hankó Balázs szerint „jó ma fiatalnak lenni Magyarországon”, minden más kutatás szerint viszont inkább nem

A beszéd körülbelül 26. percében a miniszter kiemelte, milyen nehézségekkel kell szembenézniük az intézményeknek, amikor nemzetközi színtéren próbálják bizonyítani versenyképességüket:

„Az Európai Bizottság minden erejével, hálózatával, idetelepített besúgókkal és árulókkal küzd a versenyképes magyar egyetemek ellen. De mindezek ellenére tizenkét egyetemünk van a világ legjobb öt százalékában – a korábbi hét helyett.”

Pataky Attila óriásit ment egy tanévnyitón és erről még videó is készült

Hankó Balázs az egyetemi modellváltást is sikertörténetként értékelte, amely szerinte jelentősen hozzájárult a felsőoktatás fejlődéséhez:

„A működési támogatás megháromszorozódott, a teljesítmény elve vált uralkodóvá. Több teljesítmény, jobb finanszírozás – mert ez a fiatalok, az önök és a nemzet érdeke. Az 1920-as Klebelsberg-féle egyetemfejlesztés után a magyar felsőoktatás most második aranykorát éli. Akkor is kicsivé és gyengévé akarták tenni Magyarországot.”

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.