A Soproni Egyetemen elsőként használnak AI-asszisztenst

A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a magyar felsőoktatásban: a Soproni Egyetem most intézményi szinten, szakterületekre szabott AI-asszisztensekkel lép előre ezen a téren.

A Soproni Egyetem Magyarországon elsőként indította el intézményi szintű mesterséges intelligencia-programját, amelynek részeként szakterületekre szabott AI-asszisztensek segítik az oktatást, a kutatást, az adminisztrációt és a mindennapi működést.

Új AI nyelvtanár jelent meg az online térben

Az egyetem fejlesztései olyan virtuális segítőket eredményeztek, amelyek percek alatt képesek elvégezni korábban heteket igénylő feladatokat. A rendszerek már több területen – például oktatásmódszertanban, kutatás-fejlesztésben, projektmenedzsmentben vagy kommunikációban – bizonyították a hatékonyságukat.

Tanulós funkcióval bővülhet a ChatGPT

Prof. Dr. Fábián Attila rektor szerint a cél az, hogy az AI ne csupán technológiai újdonságként jelenjen meg, hanem napi szinten használható eszköz legyen az oktatók, kutatók, hallgatók és munkatársak számára. Az intézmény ehhez útmutatót készített a mesterséges intelligencia felelős használatáról, 2025 őszétől pedig belső képzéseket és fórumokat is szervez.

Emellett az egyetem a képzéseibe is beépíti a mesterséges intelligencia felelős használatával kapcsolatos alapismereteket és készségeket.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.