Az ADF szerint a HUN-REN döntése nem felelt meg a függetlenség és pártatlanság alkotmányos elvárásainak, az ELTE határozata pedig nem tekinthető önálló, autonóm és befolyástól mentes döntésnek.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) két elnökségi tagja bíróságon támadta meg azokat a határozatokat, amelyek alapján négy kutatóközpontot az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez (ELTE) csatoltak – írja legfrissebb közleményében az ADF. Szerintük ugyanis a döntések jogellenesek, és sértik az akadémiai szabadságot.
Mint ismert a HUN-REN Irányító Testülete (IT) június 20-i döntésében határozatot hozott a HUN-REN magyar kutatási hálózat négy kutatóközpontjának – a Társadalomtudományi, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi, a Bölcsészettudományi és a Nyelvtudományi Kutatóközpontok - ELTE-hez csatolásáról.
Ezt a döntést azért is tartják jogellenesnek, mert annak a vezető testületének, az IT-nek nincs törvényi felhatalmazása a kutatóhálózat és intézményei más kutatóhellyel vagy egyetemmel való egyesítésére. Erre jogállami keretek között törvénymódosítással lett volna lehetőség, amelyre nem került sor – tájékoztatnak róla közleményükben
Oktatói Hálózat: a kutatóközpontok átvétele miatt tömeges elbocsátások lehetnek az ELTE-n
Az ADF arra is rámutatott, hogy az ELTE Szenátusának határozatai ellentétesek az államháztartási törvénnyel. Az átalakítás pénzügyi alapjai hiányoztak, így már az augusztusi beolvadás után kiderült: az egyetemnek nincs költségvetési fedezete a kutatóközpontok ingatlanjainak fenntartására.
„Tekintettel arra, hogy a kutatóközpontok működőképességének alapvető feltétele a jogszerű vagyonhasználat, álláspontunk szerint nem álltak fenn a beolvadás időpontjában a beolvadás feltételei”
- írja az fórum, majd hangsúlyozza, hogy visszautasítják, hogy kormányzati akarat jelenjen meg tudományos döntésként, és hogy a magyar tudományos életre újabb, vízió nélküli átalakításokat kényszerítsenek:
Az ADF álláspontja szerint sem a HUN-REN IT döntése nem felelt meg a függetlenség és pártatlanság alkotmányos követelményének, sem pedig az ELTE döntése nem volt autonóm, önszerveződő és hatalmi befolyástól mentes.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
