Kötelező részt venni az egyetemi tanévnyitón?

Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Székács Linda

Az általános iskolások és a középiskolások mellett az egyetemistáknak is hamarosan kezdődik a tanév - igaz, egy kicsivel később, csak szeptember második hetén.

Ezt csakúgy, mint a közoktatásban, a felsőoktatásban is megelőzi a tanévnyitó, ami lehet akár összegyetemi, de nagyobb intézmények esetében jellemzőbbek a kari rendezvények.

A részvétel az esetek többségében nem kötelező, van ugyanakkor egy-két olyan egyetem vagy szak, ami kivételt képez. Például a Semmelweis Egyetem honlapján az orvostudományi szakra felvett gólyáknak azt írják;

A tanévnyitón elhangzó fogadalomtétel a kurrikulum része, ezért minden elsőéves hallgató számára kötelező részt venni az ünnepségen.

Ez egyébként idén is az MVM Dome-ban lesz.

De más egyetemek és szakok is lehetnek, ahol megkövetelik a gólyáktól a részvételt. Ezek az esetek többségében olyan képzések lehetnek - például jog, orvostudományok, egyes pedagógusképzések - ahol a tanulmányok megkezdését eskütétel előzi meg.

További információkért mindenképp az egyetemek honlapján tájékozódjatok.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.