Élen jár vagy sereghajtó a magyar felsőoktatás? Erről vitázott Hankó Balázs és Hiller István az MCC Feszten

A felsőoktatásról, az egyetemek nemzetközi rangsorokban való szereplésről, a modellváltásról és a kutatóhálózatokról is vitázott Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter és Hiller István országgyűlési képviselő, korábbi oktatási és kulturális miniszter a július 31. és augusztus 2. között Esztergomban tartott MCC Feszt utolsó napján.

  • Székács Linda

A vita valamivel több mint egy órán át tartott és az ATV közvetítette. Ennek elején a miniszter és az országgyűlési képviselő abban a témában ütköztették az érveiket, hogy a magyar felsőoktatás valóban annyit javult-e az elmúlt években, mint ahogyan azt a Fidesz kormány hajlamos bemutatni.

Míg ugyanis a kormány és Hankó Balázs miniszter szerint az általuk relevánsnak vélt felsőoktatási rangsorok azt mutatják, hogy a magyar egyetemek nagyot léptek előre nemzetközi szinten, addig Hiller István egykori oktatási miniszter szerint a Semmelweis Egyetemen kívül egyáltalán nem történt érdemi változás a rangsorokban, amit számokkal és adatokkal is alátámasztott.

"Szívesen dicsérném a magyar felsőoktatás színvonal-emelését, ha azt látnám" - jegyezte meg Hiller István.

Abban mindkét politikus egyetértett, hogy jó cél lehet az, hogy 2030-ig legyen magyar egyetem a top 100-ban. Míg ugyanakkor Hankó szerint ehhez a modellváltás lehet egy járható út, addig Hiller szerint sokkal sikeresebb lenne, ha a legjobb magyarországi egyetemek úgy társulnának, mint ahogyan az külföldön, például a University of London és a University of New York esetében történt.

Én hibás lépésnek tartom, amikor összekeverve az autonómiát és az állami felelősségvállalást megcsináltátok azt az átállást, ami szerintem több problémát hoz, mint eredményt

- mondta Hiller István, kiemelve a tudományegyetemeket.

A teljes vitát itt tudjátok megnézni:

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.