A felsőoktatásról, az egyetemek nemzetközi rangsorokban való szereplésről, a modellváltásról és a kutatóhálózatokról is vitázott Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter és Hiller István országgyűlési képviselő, korábbi oktatási és kulturális miniszter a július 31. és augusztus 2. között Esztergomban tartott MCC Feszt utolsó napján.
A vita valamivel több mint egy órán át tartott és az ATV közvetítette. Ennek elején a miniszter és az országgyűlési képviselő abban a témában ütköztették az érveiket, hogy a magyar felsőoktatás valóban annyit javult-e az elmúlt években, mint ahogyan azt a Fidesz kormány hajlamos bemutatni.
Míg ugyanis a kormány és Hankó Balázs miniszter szerint az általuk relevánsnak vélt felsőoktatási rangsorok azt mutatják, hogy a magyar egyetemek nagyot léptek előre nemzetközi szinten, addig Hiller István egykori oktatási miniszter szerint a Semmelweis Egyetemen kívül egyáltalán nem történt érdemi változás a rangsorokban, amit számokkal és adatokkal is alátámasztott.
"Szívesen dicsérném a magyar felsőoktatás színvonal-emelését, ha azt látnám" - jegyezte meg Hiller István.
Abban mindkét politikus egyetértett, hogy jó cél lehet az, hogy 2030-ig legyen magyar egyetem a top 100-ban. Míg ugyanakkor Hankó szerint ehhez a modellváltás lehet egy járható út, addig Hiller szerint sokkal sikeresebb lenne, ha a legjobb magyarországi egyetemek úgy társulnának, mint ahogyan az külföldön, például a University of London és a University of New York esetében történt.
Én hibás lépésnek tartom, amikor összekeverve az autonómiát és az állami felelősségvállalást megcsináltátok azt az átállást, ami szerintem több problémát hoz, mint eredményt
- mondta Hiller István, kiemelve a tudományegyetemeket.
A teljes vitát itt tudjátok megnézni:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
