A Debreceni Egyetemen hamarosan elindul egy új, hároméves állategészségügyi mérnöki képzés. Ez az új szak egyfajta „gyorstalpaló” lesz, amely állatorvosi diploma nélkül is lehetőséget ad arra, hogy a végzettek önálló állatorvosi munkát végezzenek.
2024 novemberében a HAON is beszámolt arról, hogy Kósa Lajos két új mérnökképzés – az állategészségügyi mérnök és az élelmiszerlánc-felügyelő mérnök – elindítását javasolta. Célja ezzel a mezőgazdaság és az élelmiszeripar egyre súlyosabb szakemberhiányának enyhítése.
2025 júniusában pedig hivatalosan be is jelentették az új szakokat. Hadházy Ákos, országgyűlési képviselő, aki korábban már bírálta az új képzéseket, Facebook-posztjában számolt be róla:
„Az új “állategészségügyi mérnök” képzés is “csak” arra próbál reagálni, hogy a hatósági állategészségügyi rendszer összeomlott. Képzett állatorvos ugyanis nem nagyon megy ezekre a területekre, hiszen gyalázatosan fizetik őket.”
Rámutatott arra is, hogy több járási főállatorvosnak jelenleg sincs állatorvosi diplomája, a kormányhivatalok pedig gyakran nem állatorvosokat, hanem például jogászokat neveznek ki ilyen pozíciókba. Megjegyezte, hogy egy baranyai járásban például a hivatal vezetője maga nevezte ki magát főállatorvosnak.
A politikus novemberi posztjában arról is írt, hogy az akkor még csak tervezett új szak akkreditációja „elég csúfosan” állt, amit Kósa azzal próbált támogatni, hogy „előre jogot adott a majdani oktatás után diplomát szerzőknek."
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
