Trump a maradék szövetségi forrásoktól is megfosztaná a Harvardot

Szerinte az egyetem nem eléggé elkötelezett a nemzeti értékek mellett, így nem jogosult a pénzbeli juttatásokra.

  • Rodler Lili

Donald Trump kormánya levelet tervez küldeni a szövetségi ügynökségeknek, amiben felmondatnák a Harvard Egyetemmel kötött még érvényben lévő szövetségi szerződéseket – közölte a New York Times. Korábban már minden más szövetségi forrást megvont az egyetemtől, miután az nem volt hajlandó fejet hajtani a kormány követeléseinek, miszerint szüntessék meg a sokszínűségi programot és tiltsák be a maszkviselést a tüntetéseken, illetve szolgáltassanak adatokat a külföldi diákokról, akik esetlegesen kihágást követtek el, vagy tüntetésen vettek részt.

Egyébként Trump-adminisztráció szerint a Fehér Ház követeléseinek célja az antiszemitizmus visszaszorítása a palesztin-izraeli gázai háború kapcsán kirobbant feszült egyetemi tüntetések nyomán.

A Harvard beperelte a Trump-kormányt

Amennyiben a maradék támogatásokat is befagyasztják, úgy a becslések szerint 100 millió dolláros mínuszban lesz az egyetem. Így nagy valószínűséggel még több kutatást kell majd leállítsanak a finanszírozás hiányában.

Az erről szóló levelet, a lap egyik forrása szerint, a napokban kézbesíthetik a szövetségi ügynökségeknek, akiknek június 6-ig fel kell mondaniuk a Harvarddal kötött megállapodásaikat.

A lap szerint többek közt olyan szerződésekről lehet szó, mint amilyet a Nemzeti Egészségügyi Intézet kötött az egyetemmel a kávéfogyasztás hatásainak vizsgálatára közel ötvenezer dollár értékben. A Belbiztonsági Minisztériumnak is van huszonötezres szerződése az egyetemmel felsővezetői képzésekre.

Egyelőre felfüggesztette a bíróság a külföldi hallgatók kitiltásáról szóló döntést

Múlthét csütörtökön jelentette be az Amerikai Belbiztonsági Minisztérium, hogy:

amennyiben nem szolgáltatnak adatokat a vízumtulajdonos diákok „ismert fenyegetéseiről más diákokkal vagy egyetemi dolgozókkal szemben,” „az egyetemi tanulási környezet akadályozásáról,” valamint minden olyan fegyelmi intézkedésről, amelyet „más diákok vagy közösségek fenyegetése, vagy tüntetéseken való részvétel miatt” hoztak ellenük, akkor megvonják az egyetemtől a jogot, hogy a továbbiakban külföldi diákokat fogadhasson.

A most ott tanuló külföldi egyetemistáknak pedig azonnali hatállyal át kell iratkozniuk, különben elveszítik a vízumukat.

Az ezzel kapcsolatos hivatalos döntést azonban a bíróság egyelőre felfüggesztette. Így a szankciók terén maradt a további támogatások megvonása. A döntést egyébként azzal indokolták, hogy szerintük a Harvard diszkriminál a hallgatók felvételekor, és nem eléggé elkötelezett a nemzeti értékek mellett.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.