Keresztényüldözésnek kitett fiataloknak kínál egyetemi ösztöndíjprogramot a magyar kormány

Többek között Csádból, Szíriából, Kenyából és Izraelből várnak diákokat magyar egyetemekre.

  • Székács Linda

Az "üldözött keresztény vallási kisebbségek iránti szolidaritás politikája jegyében" olyan keresztény fiataloknak kínál egyetemi ösztöndíjprogramot a magyar kormány, akik "hazájukban vallási üldöztetésnek, fenyegetésnek vannak kitéve vagy a szabad vallásgyakorlásban korlátozást szenvednek el."

A programra a 2025/26-os tanévre 14 országból nyújtható be pályázat; ezek az országok

  • Csád,
  • Ghána,
  • Libanon,
  • Irak,
  • Palesztína,
  • Izrael,
  • Pakisztán,
  • Szíria,
  • Örményország,
  • Kenya,
  • Etiópia,
  • Nigéria,
  • Niger,
  • Nicaragua.

A kiválasztott hallgatók valamelyik magyar egyetemen tanulhatnak, majd "a tanulmányi évek után hazatérnek hazájukba, hogy tudásukkal közösségeiket, országukat segítsék" - teszik hozzá.

A program indulása óta a Hungary Helps szerint 266 fő szerzett magyar diplomát, 5 fő doktori fokozatot, és jelenleg 208 hallgató folytat tanulmányokat 14 felsőoktatási intézményben.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.