Itt a korábban félreértelmezettnek bizonyult spanyolországi esetben, most külön kiemelték az összes Magyarországon futó csereprogramot. A döntésüket pedig addig tartják fenn, amíg az uniós döntés nem változik a hazai Erasmus-üggyel kapcsolatban.
Az Amszterdami Egyetem nem fog együttműködni azokkal a magyar intézményekkel, amiket „kizártak” az Erasmusból és a Horizont Európa kutatási programból – vette észre a Telex a holland egyetem csütörtöki közleményét csütörtökön a holland egyetem.
Nemrég kiderült, hogy egy diák a Pannónia Programon keresztül szeretett volna Spanyolországban eltölteni egy szemesztert. Minden dokumentumot benyújtott, sikeresen jelentkezett a spanyol egyetemre is, majd hónapokkal később, az indulás előtt kapott egy e-mailt, hogy az egyetem mégsem tudja fogadni.
A döntést azzal indokolták, hogy az egyetem az Erasmus+ program spanyol közreműködő szervezete, a SEPIE és a spanyol oktatási minisztérium júniusi közleménye értelmében pedig: „nem fogadhatnak diákokat" olyan egyetemekről, amiket kizártak a programból.
Utólag azonban kiderült, hogy a tanácsi határozat jogilag nem vonatkozik a Pannóniára, mivel az teljesen magyar finanszírozású, és nincs kapcsolata az Európai Bizottsággal, de ez már nem változtatott a helyzeten.
Az Amszterdami Egyetem esetében viszont kicsit más a helyzet. Jelen esetben határozottan kijelentették írásban is, hogy a HU-rizont és a Pannónia Program keretében jelentkező egyik diákot sem fogadják. Jobban mondva
az egyetem tanácsadó bizottságának javaslatára úgy határoztak, semmilyen együttműködést nem folytatnak az érintett egyetemekkel.
Hozzátették, hogy ha változna az uniós döntés, a tanácsadó testület újraértékeli a helyzetet.
Hogy hogyan áll jelenleg az Erasmus+ helyzete Magyarországon, azzal az alábbi cikkben foglalkoztunk:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
