Az Amszterdami Egyetem sem fog együttműködni a modellváltó egyetemekkel

Itt a korábban félreértelmezettnek bizonyult spanyolországi esetben, most külön kiemelték az összes Magyarországon futó csereprogramot. A döntésüket pedig addig tartják fenn, amíg az uniós döntés nem változik a hazai Erasmus-üggyel kapcsolatban.

  • Rodler Lili

Az Amszterdami Egyetem nem fog együttműködni azokkal a magyar intézményekkel, amiket „kizártak” az Erasmusból és a Horizont Európa kutatási programból – vette észre a Telex a holland egyetem csütörtöki közleményét csütörtökön a holland egyetem.

Nemrég kiderült, hogy egy diák a Pannónia Programon keresztül szeretett volna Spanyolországban eltölteni egy szemesztert. Minden dokumentumot benyújtott, sikeresen jelentkezett a spanyol egyetemre is, majd hónapokkal később, az indulás előtt kapott egy e-mailt, hogy az egyetem mégsem tudja fogadni.

A döntést azzal indokolták, hogy az egyetem az Erasmus+ program spanyol közreműködő szervezete, a SEPIE és a spanyol oktatási minisztérium júniusi közleménye értelmében pedig: „nem fogadhatnak diákokat" olyan egyetemekről, amiket kizártak a programból.

Utólag azonban kiderült, hogy a tanácsi határozat jogilag nem vonatkozik a Pannóniára, mivel az teljesen magyar finanszírozású, és nincs kapcsolata az Európai Bizottsággal, de ez már nem változtatott a helyzeten.

Az Amszterdami Egyetem esetében viszont kicsit más a helyzet. Jelen esetben határozottan kijelentették írásban is, hogy a HU-rizont és a Pannónia Program keretében jelentkező egyik diákot sem fogadják. Jobban mondva

az egyetem tanácsadó bizottságának javaslatára úgy határoztak, semmilyen együttműködést nem folytatnak az érintett egyetemekkel.

Hozzátették, hogy ha változna az uniós döntés, a tanácsadó testület újraértékeli a helyzetet.

Hogy hogyan áll jelenleg az Erasmus+ helyzete Magyarországon, azzal az alábbi cikkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.