Nagy kedvezmény ez, ha valakinek már nincs állami féléve, vagy a jövőben is szeretne még ingyenesen egyetemen tanulni.
"Az NKE-n eltöltött állami támogatott félévek nem számítanak bele a felsőoktatási jogszabályok által engedélyezett tizenkét félévbe" - szerepel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szeptemberben induló tanárképzésének honlapján.
Tavaly márciusban derült ki, hogy 2025. szeptember 1-től pedagógusképzések indulnak az államtudományi képzéseiről ismert Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Veszelszki Ágnes tanszékvezető, az induló Nemeskürty István Tanárképző Kar rektori megbízottja az Eduline-nak akkor azt mondta;
"Az ezt a hivatást választó fiatalok is a közösségért, a társadalomért dolgoznak majd, az oktatáson keresztül. Márpedig az NKE fő feladata a magyar állam működtetésében legfontosabb szerepet vállaló szakemberek képzése"
amibe beletartoznak szerinte a pedagógus- és tanárképzések is.
| Mik azok az állami félévek és hány van belőlük? |
Összesen tizenkét féléven keresztül tanulhattok ingyenesen a magyar felsőoktatásban bármilyen alap-, osztatlan- vagy mesterképzésen, amennyiben eléritek az ehhez szükséges ponthatárt. Ehhez azonban vállalnotok kell, hogy a képzési idő másfélszerese alatt oklevelet szereztek, emellett az oklevélszerzést követő húsz évben az igénybe vett állami ösztöndíjas félévekkel megegyező időtartamú hazai munkaviszonyt tartotok fenn. |
Az NKE számos kedvezménynel és ösztöndíjjal vonzaná be a hallgatókat az új képzésre. Amellett, hogy a szakon elvégzett állami ösztöndíjas képzések nem számítanak bele a tizenkét állami félévbe, a tanárszakos hallgatók egy kiegészítő modul teljesítésével egyidejűleg bölcsészettudományi alapszakos oklevelet is szerezhetnek. A nappali munkarendű hallgatókat pedig "kiemelt ösztöndíjjal" segítik.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
