"Nem így képzeljük el a Jövőt!” – petíciót indítottak a MOME hallgatói

Két hetet adnak a diákok a követeléseik teljesítésére.

„A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem jelenlegi rektora, Koós Pál, és kabinetje sorozatosan és érdemi indoklás nélkül semmibe vette az egyetem tudományos közösségének igényeit és érdekeit, ezzel bizonytalanságot és bizalmatlanságot keltve a hallgatók és oktatók körében.”

- olvasható a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói által írt petícióban, amelyet a Népszava tett közzé.

Ahogyan arról korábban már mi is beszámoltunk, nemrég hallgatói mozgolódás indult a MOME-n az egyetem felülről vezényelt átalakítása, az önkényes személyi döntések és Böszörményi-Nagy Gergely kuratóriumi elnök kézi vezérlése miatt.

Miután a MOME hétfői szenátusi ülését a hallgatók tapsolással zavarták meg, tiltakozásul az egyetem szervezeti átalakulása és Koós Pál vezetői kinevezései ellen. Végül az egyetem új rektora úgy döntött, hogy hajlandó tárgyalásokat kezdeményezni a hallgatói csoporttal. Az egyeztetésre várhatóan csütörtökön fog sor kerülni.

A hallgatók most összeírták követeléseiket is, amelyek teljesítésére két hete adnak az intézménynek.

A MOME hallgatói követelik:

  • Az illegitim rektor és helyettesei lemondását!
  • Olyan rektor irányítsa az egyetemet, akit valóban az egyetemi közösség választott, nem pedig a fenntartó önkényes döntése!
  • A szenátus döntési jogköreinek megerősítését és autonómiájának helyreállítását!
  • A szenátus ne csak véleményezze a döntéseket – alakítsa is!
  • a szenátus ellensúlyozza a rektor és a kuratórium hatalmát!
  • A mindenkori szenátus töltse be törvényben rögzített ellenőrző szerepét, biztosítva azt, hogy a rektor ne léphessen túl a hatáskörén, a kuratórium elnöke pedig ne gyakorolhasson korlátlan informális hatalmat az egész intézmény fölött!
  • A rektor irányítson, ne uralkodjon!
  • A szakmai autonómia helyreállítását!
  • Az egyetem megújulva is maradjon a szabad tudományos és kreatív alkotómunka szolgálatában, ne rendeljék vállalati logika és marketing lózungok irányítása alá!

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.