A Pázmány szerint nem szűnik meg a germanisztika tanszék

Mivel a jelentkezők száma lecsökkent, ezért együttműködést kötöttek a Károlival.

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Germanisztikai Tanszéke egy, a korábbi és jelenlegi hallgatók, illetve kollégáink számára létrehozott Facebook-oldalon azt írja, hogy 32 év után 2025. január 31-vel befejezik a működésüket.

A Telex ennek kapcsán megkereste az egyetemet, ahonnan azt a választ kapta, hogy "a jelentkezői érdeklődés olyan mértékben lecsökkent ezek iránt a képzések iránt, hogy az utóbbi években már az elindításuk is komoly nehézségekbe ütközött”. Az egyetem azonban azt cáfolta, hogy megszüntetik a tanszéket.

Ugyanakkor a PPKE tájékoztatása szerint a germanisztika alapképzés német szakirányán mindössze négy hallgató tanul, míg a levelező képzésben 18-an vesznek részt, és további kilenc hallgató osztatlan tanárképzésben folytatja tanulmányait.

A Pázmány a kialakult helyzet miatt tárgyalásokat kezdett a Károli Gáspár Református Egyetemmel (KRE) a hallgatók és oktatók átvételéről. Az egyeztetések eredményeként együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek értelmében a két érintett docensnek felajánlották, hogy jogfolytonossággal azonos munkakörben a Károlin folytathatják a munkájukat. Az egyikük élt is lehetőséggel, míg a másikuk inkább egy harmadik egyetemen helyezkedett el.

Az egyetem szerint az átszervezés miatt senkit sem kellett elbocsátani. Az érintett hallgatóknak pedig a két intézmény biztosítja, hogy tanulmányaikat az eredeti mintatanterv szerint fejezhessék be. A PPKE tájékoztatása alapján a diákok eldönthetik, melyik egyetemen folytatják tanulmányaikat; ha a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet választják, egyes tantárgyakat vendéghallgatói jogviszony keretében teljesíthetik.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.