Mivel a jelentkezők száma lecsökkent, ezért együttműködést kötöttek a Károlival.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Germanisztikai Tanszéke egy, a korábbi és jelenlegi hallgatók, illetve kollégáink számára létrehozott Facebook-oldalon azt írja, hogy 32 év után 2025. január 31-vel befejezik a működésüket.
A Telex ennek kapcsán megkereste az egyetemet, ahonnan azt a választ kapta, hogy "a jelentkezői érdeklődés olyan mértékben lecsökkent ezek iránt a képzések iránt, hogy az utóbbi években már az elindításuk is komoly nehézségekbe ütközött”. Az egyetem azonban azt cáfolta, hogy megszüntetik a tanszéket.
Ugyanakkor a PPKE tájékoztatása szerint a germanisztika alapképzés német szakirányán mindössze négy hallgató tanul, míg a levelező képzésben 18-an vesznek részt, és további kilenc hallgató osztatlan tanárképzésben folytatja tanulmányait.
A Pázmány a kialakult helyzet miatt tárgyalásokat kezdett a Károli Gáspár Református Egyetemmel (KRE) a hallgatók és oktatók átvételéről. Az egyeztetések eredményeként együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek értelmében a két érintett docensnek felajánlották, hogy jogfolytonossággal azonos munkakörben a Károlin folytathatják a munkájukat. Az egyikük élt is lehetőséggel, míg a másikuk inkább egy harmadik egyetemen helyezkedett el.
Az egyetem szerint az átszervezés miatt senkit sem kellett elbocsátani. Az érintett hallgatóknak pedig a két intézmény biztosítja, hogy tanulmányaikat az eredeti mintatanterv szerint fejezhessék be. A PPKE tájékoztatása alapján a diákok eldönthetik, melyik egyetemen folytatják tanulmányaikat; ha a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet választják, egyes tantárgyakat vendéghallgatói jogviszony keretében teljesíthetik.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
