Ilyen órabérekre számíthatnak a diákok 2025-ben

Az idei minimálbér-emelés a diákbérekre is jelentős hatással van: a diákok 7-10 százalékos növekedésre számíthatnak.

A diákbérek a mindenkori minimálbérhez igazodnak, ezért annak emelkedésével a diák órabérek is várhatóan 7-10%-kal nőnek 2025-ben – tájékoztat Göbl Róbert, a Mind-Diák Szövetkezet vezetője.

A minimálbér emelésével 2025-ben óránként legalább bruttó 1672 Ft-ot kereshetnek a diákok, a végzettséget (például érettségit) igénylő gyakornoki munkák esetében pedig 2005 Ft-ra nőtt a garantált bérminimum. A 25 év alatti diákok számára ez továbbra is a nettó összeget jelentheti az szja-mentességnek köszönhetően.

Míg a diákok átlagos órabére 2024-ben bruttó 1900 forint volt, addig idén ez az összeg 2100 forint fölé emelkedik.

A Mind-Diák 2024-es kutatási adatai alapján az informatikai, mérnöki és műszaki területeken kínálják a legmagasabb órabéreket, de az értékesítés, valamint a gazdasági és pénzügyi szektorokban is magasabb fizetésre lehet számítani – itt az órabérek várhatóan bruttó 2200-2500 forint között alakulnak 2025-ben.

Ezzel szemben a legalacsonyabb bérezésű diákmunkák továbbra is az egyszerű fizikai munkák, ahol az órabérek bruttó 1700-1800 forint körül mozognak. A szövetkezet vezetője azonban azt is hozzátette, hogy a fizetések alakulását a munkakör jellege jelentősen befolyásolja a földrajzi elhelyezkedés is.

Az ország délkeleti régióiban a diákok jellemzően alacsonyabb, a minimálbérhez közeli órabérért dolgoznak, míg a legmagasabb órabérek Észak-Magyarországon jellemzőek, ahol bruttó 2200 forint körül alakulnak. Ennek tekintetében Budapest továbbra is kiemelkedik: az órabérek itt akár a bruttó 2500-3000 forintot is elérhetik, különösen olyan gyakornoki pozíciókban, amelyek idegennyelvtudást és speciális szaktudást igényelnek.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy az szja-mentesség csak egy meghatározott összeghatárig érvényes. 2025-ben ez a határ 656 785 forint, ami 98 518 forint adómegtakarítást jelent. Ha viszont valaki több diákmunkát vállal, és havi bruttó keresete meghaladja ezt az összeget, akkor az e feletti részre már 15%-os személyi jövedelemadót kell fizetni

– emelte ki Göbl Róbert, arra is kitérve, hogy a kedvezményt a fiatalok legfeljebb a 25. születésnapjuk hónapjában – és nem az adott év végéig – vehetik utoljára igénybe.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.