Meglepő vallomásokkal folytatódott Ádám Zoltán pere

A tanúk szerint a Budapesti Corvinus Egyetemről kirúgott docens kommunikációs stílusával voltak problémák.

Hónapok halasztásai után szerdán érdemi szakaszába lépett Ádám Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetemről elbocsátott docens munkajogi pere. A bíróság előtt megjelent Major Klára, az intézetvezető; Szabó Lajos, az egykori megbízott rektor; és Domahidi Ákos, a kancellár. Bár az egyetem a tárgyalást zárt ajtók mögött szerette volna folytatni, ezt a bíróság elutasította - írja a hvg.hu.

Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy még 2023-ban a Budapesti Corvinus Egyetem azonnali hatállyal elbocsátotta Ádám Zoltánt, a Közgazdaságtan Intézet docensét, aki februárban etikai vizsgálatot kezdeményezett az egyetem két oktatójával és egy vezetőjével szemben, miután az intézmény egyik hallgatóját a társaitól külön, annak ellenére vizsgáztatták, hogy nem teljesítette a tantárgyi követelményeket.

A tárgyaláson Szabó Lajos részletesen ismertette az etikai eljárást, amely során rendszerszintű problémákra derült fény. Bár ő jelentette az ügyet, megbízott rektorként már nem vett részt az eljárásban. A felelősség Major Klárára és a HR-vezetésre hárult, akik Szabó jóváhagyásával hozták meg a döntést.

Major Klára azt vallotta, hogy a szabálytalanságok mögött nem külső nyomás állt. Ádám kommunikációját viszont többen kifogásolták. Az intézetvezető szerint a docens „megalázó stílusban” írt e-maileket.

Annyira bántóak voltak, amiket a kancellárnak írt, hogy a gyomrom is összerándult tőle, még úgy is, hogy nem nekem szólt a levél

- mondta Major.

A kancellár is kifogásolta Ádám kommunikációs stílusát, szerinte ez túlment egy bizonyos határon.

A levelezést később Ádám egy zárt szakszervezeti Facebook-csoportban is megosztotta, ami utána futótűzként terjedt el az egyetemen. Szabó szerint ezzel Ádám „lejáratta a vezetést”.

A docens védelmét ellátó TASZ szerint a kifogásolt e-mailek és Ádám stílusa nem relevánsak az ügy szempontjából. Ádám Zoltán úgy véli, az őt ért határidők teljesíthetetlenek voltak, a kért dokumentumokat pedig már korábban elküldte.

A tárgyalás közel négy órán át tartott, a következő ülés januárban várható, ahol újabb tanúk vallomása következik.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.