A kiváltási célú hitel összege 1-10 millió forint között alakulhat.
Az éjszaka folyamán megjelent kormányrendelet alapján jövő év január elsejétől életbe lép a külföldi továbbtanulásra is felhasználható hitel - vette észre a HVG. Ennek a konstrukciónak a megvalósulásáról már korábban is írtunk, most viszont megmutatjuk, hogy ki és mire tudja felvenni pontosan ezt a hitelt.
Az újonnan megalakuló konstrukció egyébként nem váltja ki a Diákhitel 1-et és a Diákhitel 2-őt. Ezeket továbbra is azok tudják igényelni, akik itthon végzik a felsőfokú tanulmányaikat.
Kik kaphatnak külföldi kölcsön kiváltására diákhitelt?
Ahhoz, hogy ezt a fajta hitelt a külföldön továbbtanuló magyar állampolgárok fel tudják venni, egy sor előfeltételnek kell megfelelni, és nem szabad megfeledkezni az utólagos elvárásokról sem. Amennyiben az igénylő megfelel a feltételeknek, 1 és 10 millió forint közötti hitelt is felvehet.
Egyébként nem eltitkolt szándéka a kormánynak, a kedvező kölcsön biztosításával, hogy hazacsábítsa dolgozni a külföldön tanuló és diplomát szerző fiatalokat.
Az igénylőknek ezeket a személyi feltételeket kell teljesíteniük:
Ezek pedig a kiváltani tervezett külföldi hitellel kapcsolatos elvárások:
Miután a hitel sikeres igénybevétele megtörtént, vannak bizonyos pontok, amiknek utólag is meg kell felelni. Az igénylőknek vállalniuk kell, hogy a hitelkiváltás teljesülését követő 7 éven belül legalább 5 évig hallgatói jogviszonyt, munkaviszonyt tartank fenn Magyarországon. Az 5 éves időtartamon belül a hallgatói jogviszony legfeljebb 2 évet tehet ki.
Milyen kamattal érhető el ez a konstrukció?
Ez lényegében attól függ, hogy az igénylő milyen célra vette fel a külföldi felhasználású kölcsönt. Erre két féle lehetőséget kínáltak:
A lehetséges futamidőről nem sokat tudni eddig, azt viszont igen, hogy az igénybevételtől számított harmadik hónaptól kell megkezdeni a törlesztést.
Mi történik, hogyha nem teljesül az igénylő részéről az utólagos feltétel?
Ebben az esetben az adós a feltétel megszegését követően magasabb, az eredeti kamatot 5 százalékponttal meghaladó mértékű kamatot kell fizetnie a hitelére. Ugyanakkor a jogszabály nem tartalmazza az addig kapott kedvezmények visszafizetésére vonatkozó előírást, kitételt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
