10 millió forintig előtörlesztenék a külföldi hiteltartozást.
"A kormány kiemelt célja a külföldön élő diplomás fiatalok hazatérésének támogatása. Ezért egy olyan jogszabálytervezet társadalmi egyeztetése kezdődik meg pénteken, amely lehetőséget biztosíthat az EGT államokban, valamint az Egyesült Királyságban felsőoktatási képzésben résztvevők számára, hogy a tanulmányaik alatt felvett hiteleiket itthon kiváltsák, kedvezményes magyar diákhitellé alakítsák" - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel.
A tervezet értelmében a külföldön élő diplomás magyar fiatalok önkéntes módon 2025. január 1-jétől élhetnek ezzel a lehetőséggel.
A közlemény szerint a Diákhitel Központ köteles minden – ezt igénylő – külföldön diplomát szerző és azt követően Magyarországon munkát vállaló fiatal számára a külföldi hiteltartozását maximum 10 millió forint erejéig előtörleszteni, amely által az előtörlesztett hitel kedvezményes magyar diákhitellé alakulna át.
A külföldi képzés díjára felhasznált hitelt a kamattámogatott, vagyis az ügyfelek számára kamatmentes Diákhitel 2-vel, a szabad felhasználású hitelt a jelenleg 7,99 százalékos kamatú Diákhitel 1 termékkel lehet kiváltani.
Kiváltás esetén a diákhitelhez kapcsolódó kedvezményeket is igénybe vehetik a hazatérni vágyó fiatalok. Ebbe beletartozik a gyermekvállaláshoz kapcsolódó tartozás elengedése, a törlesztés szüneteltetése és a munkáltatók által nyújtható és a Diákhitel 2 törlesztésére fordítható adó- és járulékmentes támogatást is.
"A tervezet célja a külföldön diplomát szerző és diákhitellel rendelkező magyar állampolgárok magyarországi munkavállalásának ösztönzése, hogy a fiatalok a külföldön megszerzett tudást és tapasztalatot itthon, hazájuk javára hasznosítsák és Magyarországon alapítsanak családot" - áll a közleményben.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
