Bértárgyalások indultak a Budapesti Műszaki Egyetemen

"Reményteljes egyeztetésekről" számol be a BME dolgozóinak szakszervezete.

  • Székács Linda

"A BME vezetése szeptemberben a szakszervezet bevonásával egyeztetésen vett részt a felsőoktatásért felelős államtitkárral. A megkezdett tárgyalást a szakszervezet előrelépésként értékeli a BME finanszírozása és dolgozóinak bérrendezése ügyében" - írja a lapunknak küldött közleményben Budapesti Műszaki Egyetem felsőoktatási dolgozóinak szakszervezete, az FDSZ-BME.

A négy állami egyetem, a BME, az ELTE, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia dolgozói hónapok óta követelik, hogy az esetükben is a közoktatáshoz hasonló bérrendezésre kerüljön sor. Tavasszal éppen ezért több mint háromezer állami egyetemi dolgozó írta alá azt a nyílt levelet, melyben követelték

  • a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett „15+15%”) beépítését az alapbérbe,
  • az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban,
  • az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát,
  • a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését;
  • a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását, és
  • a bérek értékállóságának biztosítását.
Az egyetemi dolgozók többször is a Kulturális és Innovációs Minisztérium elé vonultak a bérpapírjaikkal, és bár a minisztérium elismerte a béremelés esedékességét, a háborús helyzetre hivatkozva a felsőotatásban dolgozók türelmét kérték.
Nehezen értelmezhető ez az érvelés, hiszen mindeközben 100 milliárdos összegből indul tanárképzés a Miniszterelnökséghez tartozó Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, 200 milliárd ft-ból épül a józsefvárosi Pázmány Campus, az alapítványi egyetemek pedig továbbra is közpénzből gazdálkodnak. Összehasonlításul: egy azonnali 50%-os béremelés a négy állami egyetemen kb. 25 milliárd forintba kerülne a központi költségvetésből egy évben
- írta a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete.

Az egyeztetések májusban megszakadtak, az FDSZ szeptemberi közleménye szerint pedig a leveleikre több mint 70 napja nem kapnak választ.

Ellenben a BME szakszervezete most arról írt; irányukba szeptember második hetén nyitott a Kulturális és Innovációs Minisztérium és "a BME vezetése a szakszervezet elnökének bevonásával reményteljes egyeztetésen vett részt a felsőoktatásért felelős államtitkárral."

Az egyetem szakszervezete ennek ellenére közölte; továbbra is kiállnak az állami egyetemek egységes követelései mellett, és bár a BME dolgozói számára az egyeztetés az előrelépés reményét adja, továbbra is fontosnak tartják az állami egyetemek finanszírozásának és béreinek közös, egységes, fenntartható rendezését, és szolidaritást vállalnak a másik három állami fenntartású egyetemmel.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.