Három féléves angol nyelvű pilótaképzés indul a Széchenyi István Egyetemen

A keresztféléves felvételin már lehet is rá jelentkezni.

  • Székács Linda

Három féléves angol nyelvű, utasszállító repülőgépek vezetésére felkészítő pilótaképzést indít a Széchenyi István Egyetem 2025 februárjától - derül ki az egyetem lapunknak küldött közleményéből.

"A légi utasszállítás is azon ágazatok közé tartozik, amelyben jelentős a munkaerőhiány egész Európában. A Széchenyi István Egyetem ezt felismerve indít pilótaképzést 2025 februárjától, amihez olyan neves légitársaságot nyert meg partnerként, mint a 200 repülőgépes flottával rendelkező, több mint 500 útvonalon repülő Wizz Air" - írja az intézmény.

A képzésre bármilyen területen legalább alapképzésben szerzett oklevéllel lehet jelentkezni. Akik mérnöki diplomával rendelkeznek, légijármű-üzemeltetési szakmérnök, akik pedig más diplomával, azok légijármű-üzemeltetési szakember végzettséget szereznek.

A felvétel feltétele az 1. osztályú orvosi minősítés az egészségügyi alkalmassági vizsgálaton.

Némethné Farkas Kata, az egyetem Felnőttképzési és Kompetenciafejlesztési Központjának vezetője szerint a jelentkezőktől semmilyen előzetes repülőgép-vezetési tudást nem várnak el.

"A három féléves angol nyelvű képzés rendkívül intenzív, az elméleti részeken túl rengeteg gyakorlati elemet – mind szimulátoros, mind pedig éles repülési gyakorlatokat – tartalmaz, ezért a hallgatóktól jelentős időráfordítást követel meg" - írják a közleményben.

A teljes tandíj 94 ezer euró, átszámítva tehát körülbelül 37 millió forint, ami akár diákhitelből is fedezhető, és az egyetem szerint néhány éven belül megtérül.

Az elméleti oktatás helyszíne az intézmény győri, Budai úti, felújított szakkollégiuma, ahol igény esetén szállást is biztosítanak a hallgatóknak. Az épületben egy korszerű repülőgép-szimulátort is elhelyeznek, amin folyamatosan gyakorolhatnak a résztvevők. A repülési órák teljesítésére a győr-péri repülőtéren kerül sor vadonatúj, digitális műszerezettségű repülőgépekkel.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.