Több mint 30 millió forintba kerül az idei felvételi legdrágább önköltséges képzése

A szakot először 2023-ban indították, és állami ösztöndíjas formában nem is elérhető.

  • Székács Linda

Félévente 4 300 000 forintba, összesen pedig 30 100 000 forintba kerül a Milton Friedman Egyetem Óbudai Egyetem közreműködésével indított 7 féléves repülőmérnök alapszakja, amit állami ösztöndíjas formában nem is indítanak az idei felsőoktatási felvételiben.

A szakra csak és kizárólag önköltséges formában kerülhetnek be a sikeresen felvételiző hallgatók, akik a szak elvégzése után hivatásos pilótadiplomát és két, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) által minősített nemzetközi tanúsítványt kapnak.

"Hallgatóink

  • a legfejlettebb európai standardnak megfelelő elméleti és gyakorlati repülőgépvezetői kiképzést kapnak;
  • a képzés során leteszik a repülős szakszolgálati engedélyük megszerzéséhez szükséges hatósági vizsgákat;
  • megismerkednek a légi közlekedési ágazatnak a repülőgép-vezetéshez kapcsolódó technológiai folyamataival;
  • a budapesti helyszín adottságait kihasználva közvetlen tapasztalatot szereznek egy nemzetközi repülőtér üzemeléséről, a nagygépes karbantartás műveleteiről és a nemzetközi forgalmat lebonyolító légtér irányításáról;
  • megismerik a repülést lehetővé tevő természeti jelenségek és műszaki megoldások összefüggéseit;
  • elsajátítják a járműmérnöki alapismereteket;
  • a vállalatgazdálkodási, menedzsmenti és — a szűkebb repülésbiztonságon túlmutató — minőségbiztosítási ismereteket kapnak;
  • átfogó kompetenciafejlesztő tréningeken vesznek részt"

- szerepel az egyetem honlapján.

A bekerüléshez szükséges ponthatár 2023-ban 248 pont volt.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.