A Pázmány Péter Katolikus Egyetem campusának megépítéséhez kijelölt területen hétfőn kezdték el lebontani a Magyar Rádió épületét. A munkások és az épület lebontása ellen tiltakozók között konfliktus alakult ki.
"Egy pár dolgon már túl vagyok, amióta politikával foglalkozom. Megfenyegettek, lökdöstek. Fújtak le könnygázzal, csavarta ki a kezem rendőr, amiben a képviselői igazolványomat adtam át neki. Nos, ma el akart ütni egy kamion minket, amiért a Magyar Rádió épületét akarjuk megvédeni, ami történelmi örökségünk része" - számolt be róla Gelencsér Ferenc, a Momentum országgyűlési képviselője.
Július 29-én jelent meg a kormányrendelet, amiben nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánították a a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának megépítését. A Palotanegyedbe tervezett egyetemi épület hónapok óta vita tárgya; megépítéséhez ugyanis lebontják a Magyar Rádió épületeggyüttesét és további három bérházat.
Pikó András polgármester ezzel kapcsolatban korábban azt mondta; fogalma sincs senkinek, mi fog történni majd a lakóházakkal és a benne élőkkel, és azt sem tudják, hogy a környéken élők biztonságát milyen mértékben veszélyezteti a mindenfajta előkészítés nélküli bontás.
A Magyar Rádió ikonikus épületének lebontása szeptember 2-án kezdődött. Az építésre kijelölt terület egyik bejáratát azonban tiltakozók állták el, akiket Gelencsér videója szerint egy helyszínre érkező nyerges vontató megpróbált eltolni.
A felvételen az látható, hogy a sofőr először csak lassan megközelíti a jármű előtt álló embereket, majd hozzájuk is ér és lassan tolni kezdi őket.
Ezt követően a vontató ajtaját az egyik tüntető kinyitja, a járműt vezető férfi pedig többször is arra kéri az embereket, hogy engedjék el az ajtót és menjenek az útból. A férfi végül kiszállt a járműből és gyalog ment be az építésre kijelölt területre.
A helyszínre állítólag rendőrt is hívtak. Ehhez Gelencsér szerint a helyszínen dolgozó munkások és a tiltakozók is ragaszkodtak.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
