A Pázmány Péter Katolikus Egyetem campusának megépítéséhez kijelölt területen hétfőn kezdték el lebontani a Magyar Rádió épületét. A munkások és az épület lebontása ellen tiltakozók között konfliktus alakult ki.
"Egy pár dolgon már túl vagyok, amióta politikával foglalkozom. Megfenyegettek, lökdöstek. Fújtak le könnygázzal, csavarta ki a kezem rendőr, amiben a képviselői igazolványomat adtam át neki. Nos, ma el akart ütni egy kamion minket, amiért a Magyar Rádió épületét akarjuk megvédeni, ami történelmi örökségünk része" - számolt be róla Gelencsér Ferenc, a Momentum országgyűlési képviselője.
Július 29-én jelent meg a kormányrendelet, amiben nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánították a a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának megépítését. A Palotanegyedbe tervezett egyetemi épület hónapok óta vita tárgya; megépítéséhez ugyanis lebontják a Magyar Rádió épületeggyüttesét és további három bérházat.
Pikó András polgármester ezzel kapcsolatban korábban azt mondta; fogalma sincs senkinek, mi fog történni majd a lakóházakkal és a benne élőkkel, és azt sem tudják, hogy a környéken élők biztonságát milyen mértékben veszélyezteti a mindenfajta előkészítés nélküli bontás.
A Magyar Rádió ikonikus épületének lebontása szeptember 2-án kezdődött. Az építésre kijelölt terület egyik bejáratát azonban tiltakozók állták el, akiket Gelencsér videója szerint egy helyszínre érkező nyerges vontató megpróbált eltolni.
A felvételen az látható, hogy a sofőr először csak lassan megközelíti a jármű előtt álló embereket, majd hozzájuk is ér és lassan tolni kezdi őket.
Ezt követően a vontató ajtaját az egyik tüntető kinyitja, a járműt vezető férfi pedig többször is arra kéri az embereket, hogy engedjék el az ajtót és menjenek az útból. A férfi végül kiszállt a járműből és gyalog ment be az építésre kijelölt területre.
A helyszínre állítólag rendőrt is hívtak. Ehhez Gelencsér szerint a helyszínen dolgozó munkások és a tiltakozók is ragaszkodtak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
