Jogász, tanár, sportszervező - ilyen végzettségeket szereztek a magyar paralimpiai kerekesszékes vívók

Többek között a Nyíregyházi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Testnevelési Egyetem büszkeségei a magyar kerekesszékes vívók.

  • Székács Linda

Szeptember 3-án kezdik meg a szereplésüket a 2024-es párizsi paralimpián a magyar kerekesszékes vívók. A magyar delegáció tagjai Hajmási Éva, Krajnyák Zsuzsanna, Madarászné dr. Mező Boglárka, Osváth Richárd, Tarjányi István és Veres Amarilla, akik az élsport mellett mindannyian egyetemre is jártak.

Hajmási Éva a Kodolányi János Egyetem turizmus-vendéglátás képzésén végzett. Madarászné dr. Mező Boglárka nevében a doktori cím komoly végzettségről árulkodik; a parasportoló a Debreceni Egyetem jogi karán szerzett végzettséget, míg Krajnyák Zsuzsanna korábban a Szent István Egyetem szociálpedagógus szakára járt, de azt nem tudta egyeztetni az élsporttal, és végül az utóbbit választotta a diplomaszerzés helyett.

Tarjányi István és Veres Amarilla mindketten a Nyíregyházi Egyetemre jártak. Tarjányi István számítástechnika tanárként végzett, míg Veres Amarilla sportszervezés szakon. Osváth Richárd pedig a Testnevelési Egyetem hallgatója.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.