Minden, amit a Bursa Hungarica ösztöndíjról tudnotok kell

A legtöbb ösztöndíjra általában csak az állami finanszírozásban tanuló hallgatók jogosultak, azonban most mutatunk egyet, amit akkor is igényelhettek, ha költségtérítéses képzésen kezditek a szeptembert.

Bursa Hungarica

A Bursa Hungarica ösztöndíj célja, hogy a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló hallgatókat támogassák a felsőoktatásban. A pályázat két félévre szól, amelyet lejárta után újra megigényelhettek, ha továbbra is egyetemen tanultok.

Azok, akik elnyerik a Bursa Hungarica ösztöndíjat, pénzbeli juttatást kapnak, amelynek össze általában 5-10 ezer forint között alakul havonta.

Az ösztöndíj egy több szintű támogatási rendszeren keresztül valósul meg, amelynek pénzügyi fedezetére

  • a települési önkormányzatok által nyújtott támogatás,
  • a vármegyei önkormányzatok által nyújtott támogatás
  • és a felsőoktatási intézményi támogatás szolgál.

Ezt a támogatást - finanszírozási formától függetlenül - azok a hallgatók kaphatják meg, akik nappali tagozatos, teljes idejű jogviszonnyal rendelkeznek valamelyik egyetemen.

Előnyt jelent az is, hogy erre az ösztöndíjra akkor is pályázhattok, ha csak most fogjátok megkezdeni a tanulmányaitokat a felsőoktatásban, és még nincs egy teljesített félévetek sem. Továbbá azok is igényelhetik, akik felsőoktatási szakképzésen tanulnak.

A jelentkezés elbírálása a szociális helyzetetektől függ, amit több hivatalos dokumentummal is igazolnotok kell: jövedelemigazolással, illetve az egy háztartásban élők bevételéről is nyilatkoznotok kell.

Hol lehet jelentkezni?

A pályázatra elektronikus úton, az EPER-Bursa rendszerében tudtok jelentkezni, a regisztrációt követően. Fontos azonban tudnotok, hogy nem mindegyik önkormányzat hirdeti meg a pályázatot, ezért csak akkor tudjátok beadni a kérvényeteket, ha a lakóhelyetek önkormányzata is szerepel a listán.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.