Pálinkamester-képzés indul szeptembertől a MATE-n

A továbbképzésre a pálinkakészítés iránt érdeklődők jelentkezését várják.

A Károli, a Semmelweis és az Óbudai egyetem borkulturális képzése után, ami a magyar borról, a borismeretről és a borkultúráról tanítja a hallgatókat, most pálinkamester képzésre is jelentkezhetnek az érdeklődők.

Augusztus 15-ig lehet jelentkezni a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen unikális pálinkamester szakmérnök vagy szaktanácsadó szakirányú továbbképzésére.

Az négy féléves képzés célja, hogy gazdasági, marketing és technológiai kérdésekben egyaránt jártas szakembereket képezzenek, akik képesek a pálinka-előállítás folyamatának egészét áttekinteni és egy pálinkafőző üzem vezetésével kapcsolatos gazdasági, szervezési, vezetési, technológiai és műszaki döntéseket meghozni – olvasható az egyetemi tájékoztatóban.

A részvétel feltételei a két szakon eltérőek:

  • szakmérnöki szakon a képzésben a vegyészmérnöki, biomérnöki, környezetmérnöki, vegyipari gépész vagy agrár képzési területen legalább alapképzésben szerzett mérnöki oklevéllel rendelkezők vehetnek részt
  • szaktanácsadói szakon pedig a bármely legalább alapképzési szakon megszerzett oklevéllel rendelkezők részt vehetnek, kivéve a vegyészmérnöki, a biomérnöki, a környezetmérnöki, a vegyipari gépész szakokat, valamint az agrár képzési terület mérnöki szakképzettséget adó szakjait.
    Hozzászólások

    Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

    Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

    Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

    A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

    Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

    Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

    „A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

    Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

    Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

    A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.