Új kézbe került a Pázmány Péter egyetemi campus megépítésének koordinálása

Az Orbán Viktor által aláírt rendelet a kihirdetés utáni nyolcadik napon fog hatályba lépni.

A Magyar Közlönyben július 29-én megjelent rendelet szerint a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispánt jelölte ki a kormány a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bővítésének a koordinálásra – írja a Telex.

A VIII. kerületbe tervezett új egyetemi campus megépítését nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánították, azonban az tervek megvalósításának folyamata már évek óta húzódik.

A Palotanegyedbe tervezett építkezés miatt már kezdettől fogva tiltakoztak a civil szervezetek és a lakosság. Az állam 2020-ban „ingyenesen és per-, teher- és igénymentesen” átadta a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának a Magyar Rádió korábbi épületegyüttesét, amiért cserébe átvette az egyetem korábbi piliscsabai Makovecz-campusát.

A tervek szerint a fejlesztések a rádió régi épületeinek lebontásával járna, ami miatt a Józsefvárosi Önkormányzat már egyeztetést kezdeményezett és lakossági fórumokat hívott össze. Azonban hamar világossá vált, hogy a terveket nem fogják tudni megváltoztatni.

Az ott élők a növekvő egyetemisták létszámát is nehezményezik, ugyanis a campus területére terveznek építeni többek között egy kézilabdacsarnokot, egy 750 négyzetméteres fitnesztermet, egy 200 fős kollégiumot, egy 500 fős előadótermet, egy 400 fős éttermet, illetve egy egyetemi kápolnát is. Emellé pedig még tartoznának az egyetem működéséhez elengedhetetlen irodák, tantermek, laboratóriumok és a könyvtár.

Bár Lázár János felajánlotta a lakóknak, hogy felújítják a beruházás közvetlen szomszédságában lévő utcák társasházainak homlokzatait, illetve az útburkolatokat, Pikó András kerületi polgármester szerint a fejlesztések a most ott élők kivásárlását és otthonvesztését célozzák.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.