Az Orbán Viktor által aláírt rendelet a kihirdetés utáni nyolcadik napon fog hatályba lépni.
A Magyar Közlönyben július 29-én megjelent rendelet szerint a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispánt jelölte ki a kormány a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bővítésének a koordinálásra – írja a Telex.
A VIII. kerületbe tervezett új egyetemi campus megépítését nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánították, azonban az tervek megvalósításának folyamata már évek óta húzódik.
A Palotanegyedbe tervezett építkezés miatt már kezdettől fogva tiltakoztak a civil szervezetek és a lakosság. Az állam 2020-ban „ingyenesen és per-, teher- és igénymentesen” átadta a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának a Magyar Rádió korábbi épületegyüttesét, amiért cserébe átvette az egyetem korábbi piliscsabai Makovecz-campusát.
A tervek szerint a fejlesztések a rádió régi épületeinek lebontásával járna, ami miatt a Józsefvárosi Önkormányzat már egyeztetést kezdeményezett és lakossági fórumokat hívott össze. Azonban hamar világossá vált, hogy a terveket nem fogják tudni megváltoztatni.
Az ott élők a növekvő egyetemisták létszámát is nehezményezik, ugyanis a campus területére terveznek építeni többek között egy kézilabdacsarnokot, egy 750 négyzetméteres fitnesztermet, egy 200 fős kollégiumot, egy 500 fős előadótermet, egy 400 fős éttermet, illetve egy egyetemi kápolnát is. Emellé pedig még tartoznának az egyetem működéséhez elengedhetetlen irodák, tantermek, laboratóriumok és a könyvtár.
Bár Lázár János felajánlotta a lakóknak, hogy felújítják a beruházás közvetlen szomszédságában lévő utcák társasházainak homlokzatait, illetve az útburkolatokat, Pikó András kerületi polgármester szerint a fejlesztések a most ott élők kivásárlását és otthonvesztését célozzák.
Alkotmánybírósághoz fordul a Momentum, az LMP, a Párbeszéd, az MSZP, a DK és a Jobbik annak érdekében, hogy vizsgálják felül és semmisítsék meg a Pázmány-projekthez kötődő kormányrendeletet - közölte az MTI-vel az LMP.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
