Az Orbán Viktor által aláírt rendelet a kihirdetés utáni nyolcadik napon fog hatályba lépni.
A Magyar Közlönyben július 29-én megjelent rendelet szerint a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispánt jelölte ki a kormány a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bővítésének a koordinálásra – írja a Telex.
A VIII. kerületbe tervezett új egyetemi campus megépítését nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánították, azonban az tervek megvalósításának folyamata már évek óta húzódik.
A Palotanegyedbe tervezett építkezés miatt már kezdettől fogva tiltakoztak a civil szervezetek és a lakosság. Az állam 2020-ban „ingyenesen és per-, teher- és igénymentesen” átadta a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának a Magyar Rádió korábbi épületegyüttesét, amiért cserébe átvette az egyetem korábbi piliscsabai Makovecz-campusát.
A tervek szerint a fejlesztések a rádió régi épületeinek lebontásával járna, ami miatt a Józsefvárosi Önkormányzat már egyeztetést kezdeményezett és lakossági fórumokat hívott össze. Azonban hamar világossá vált, hogy a terveket nem fogják tudni megváltoztatni.
Az ott élők a növekvő egyetemisták létszámát is nehezményezik, ugyanis a campus területére terveznek építeni többek között egy kézilabdacsarnokot, egy 750 négyzetméteres fitnesztermet, egy 200 fős kollégiumot, egy 500 fős előadótermet, egy 400 fős éttermet, illetve egy egyetemi kápolnát is. Emellé pedig még tartoznának az egyetem működéséhez elengedhetetlen irodák, tantermek, laboratóriumok és a könyvtár.
Bár Lázár János felajánlotta a lakóknak, hogy felújítják a beruházás közvetlen szomszédságában lévő utcák társasházainak homlokzatait, illetve az útburkolatokat, Pikó András kerületi polgármester szerint a fejlesztések a most ott élők kivásárlását és otthonvesztését célozzák.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
