Korhatárhoz kötött a diákigazolvány a felsőoktatásban?

25 év felett is jár a diákigazolvány ha aktív hallgatók vagytok? Olvasói kérdésre válaszolunk.

Ha a felsőoktatásban tanultok, akkor már biztosan tudjátok, hogy a közoktatásban résztvevő diákok igazolványával ellentétben, az egyetemistáknak félévente kell érvényesíteniük a diákigazolványukat.

Az őszi félévben mindig október 31-ig, a tavaszi félévben pedig március 31-ig érvényesek az igazolványok.

25 év felett is jár a diákigazolvány?

Egy olvasónk nemrég azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy van-e korhatára annak, meddig kaphatnak a hallgatók diákigazolványt az egyetemeken?

A kérdésre válaszolva: a diákigazolvány nincs korhoz kötve. Az Oktatási Hivatal szerint mindenki igényelheti, aki aktív jogviszonnyal és aktív félévvel rendelkezik magyarországi felsőoktatási intézményben.

Az igénylés benyújtásához azonban szükség van a hallgató fényképének és aláírásképének rögzítésére, amely bármelyik okmányirodában kezdeményezhető.

A diákigazolvány megmarad, de egyre kevesebb a vele járó kedvezmény

Egyre több helyen - közlekedésben, konditermekben, múzeumokban - tapasztalható, hogy már nem a diákigazolványhoz, hanem korosztályhoz kötöttek a kedvezmények.

A tömegközlekedésen például diákigazolvány nélkül, 14 és 25 év között féláron vehettek jegyet, de ha vármegye- vagy országbérletet váltotok, akkor 90 százalékos kedvezményben részesültök. Ehhez bármilyen személyi azonosításra alkalmas fényképes igazolványt elfogadnak.

Bár az országban a múzeumok állandó és időszakos kiállításai sem a diákigazolványhoz vannak kötve. Az állami tulajdonú múzeumokat 50 százalékos kedvezménnyel látogathatjátok EGT-állampolgárként 6-tól egészen 26 éves korig.

 

 

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.