Az új holland kormánykoalíció oktatásiminiszter-jelöltje szerint a külföldi hallgatók magas száma óriási nyomást gyakorol a rendszerre, az oktatókra és a nemzeti költségvetésre.
Tavalyelőtt a holland parlament indítványt szavazott meg, amelyben felszólította az ügyvivő kormányt, hogy tiltsa meg a holland felsőoktatási intézményeknek külföldi diákok toborzását - írja az MTI.
Ugyanis a külföldi hallgatók számának növekedése miatt egyre több diák küzd lakhatási nehézséggel, arról nem beszélve, hogy az előadótermek túlzsúfoltak lesznek, amely az oktatás minőségének romlásához vezet. Ezután a holland egyetemek és főiskolák szövetsége olyan programot dolgozott ki, amelynek értelmében csökkentenék az angol nyelvű alapképzések, és ezzel együtt a külföldi hallgatók számát, ezzel párhuzamosan pedig javítani kell a diákok holland nyelvtudását.
Az ügyvivő holland kormány oktatási minisztere, Robberd Dijkgraaf ezután törvénytervezetet nyújtott be, amelyben az angol nyelvű kurzusok számára vonatkozóan szigorúbb előírásokat írnának elő, és lehetővé tennék az egyetemek számára, hogy korlátozzák az egyes szakokra felvehető hallgatók számát.
Az új oktatási miniszterjelölt, Eppo Bruins ugyanakkor kiemelte, hogy "mindenképpen keresztül fogja vinni a törvényjavaslat azon részét, amely korlátozza az angol nyelvű képzéseket, azonban felhívta a figyelmet, hogy a kulcsfontosságú képzésekhez továbbra is hozzáférést kell adni a külföldi diáknak is."
A külföldi diákok számának csökkentésével az új holland kormány 293 millió eurót spórolna.
Érdemes megjegyezni, hogy tavaly az ország 13 egyetemén, főiskoláján a tanulók 25 százaléka - 115 ezer hallgató - volt külföldi, akiknek legnagyobb része Németországból, Olaszországból és Kínából jött Hollandiába tanulni.
A magyar diákok körében is népszerűek a holland egyetemek, főleg a brexit óta. Az Engame Akadémia adatai szerint a 2022/23-as tanévben mintegy 2433 magyar diák tanult valamelyik nagy nevű holland egyetemen. A magyar fiatalok legnépszerűbbek a rotterdami székhelyű Erasmus Egyetem, az Amszterdami Egyetem, a Leideni Egyetem és a Maastrichti egyetem, vagyis a hollandiai egyetemi rangsorok élén szereplő és világszínvonalban is kiemelkedő jelentőségű felsőoktatási intézmények.
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
