Spórolna a holland kormány, csökkentenék a külföldi hallgatók számát az egyetemeken

Az új holland kormánykoalíció oktatásiminiszter-jelöltje szerint a külföldi hallgatók magas száma óriási nyomást gyakorol a rendszerre, az oktatókra és a nemzeti költségvetésre.

Tavalyelőtt a holland parlament indítványt szavazott meg, amelyben felszólította az ügyvivő kormányt, hogy tiltsa meg a holland felsőoktatási intézményeknek külföldi diákok toborzását - írja az MTI.

Ugyanis a  külföldi hallgatók számának növekedése miatt egyre több diák küzd lakhatási nehézséggel, arról nem beszélve, hogy az előadótermek túlzsúfoltak lesznek, amely az oktatás minőségének romlásához vezet. Ezután a holland egyetemek és főiskolák szövetsége olyan programot dolgozott ki, amelynek értelmében csökkentenék az angol nyelvű alapképzések, és ezzel együtt a külföldi hallgatók számát, ezzel párhuzamosan pedig javítani kell a diákok holland nyelvtudását.

Az ügyvivő holland kormány oktatási minisztere, Robberd Dijkgraaf  ezután törvénytervezetet nyújtott be, amelyben az angol nyelvű kurzusok számára vonatkozóan szigorúbb előírásokat írnának elő, és lehetővé tennék az egyetemek számára, hogy korlátozzák az egyes szakokra felvehető hallgatók számát.

Az új oktatási miniszterjelölt, Eppo Bruins ugyanakkor kiemelte, hogy "mindenképpen keresztül fogja vinni a törvényjavaslat azon részét, amely korlátozza az angol nyelvű képzéseket, azonban felhívta a figyelmet, hogy a kulcsfontosságú képzésekhez továbbra is hozzáférést kell adni a külföldi diáknak is."

A külföldi diákok számának csökkentésével az új holland kormány 293 millió eurót spórolna.

Érdemes megjegyezni, hogy tavaly az ország 13 egyetemén, főiskoláján a tanulók 25 százaléka - 115 ezer hallgató - volt külföldi, akiknek legnagyobb része Németországból, Olaszországból és Kínából jött Hollandiába tanulni.

A magyar diákok körében is népszerűek a holland egyetemek, főleg a brexit óta. Az Engame Akadémia adatai szerint a 2022/23-as tanévben mintegy 2433 magyar diák tanult valamelyik nagy nevű holland egyetemen. A magyar fiatalok legnépszerűbbek a rotterdami székhelyű Erasmus Egyetem, az Amszterdami Egyetem, a Leideni Egyetem és a Maastrichti egyetem, vagyis a hollandiai egyetemi rangsorok élén szereplő és világszínvonalban is kiemelkedő jelentőségű felsőoktatási intézmények.

 

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.