Spórolna a holland kormány, csökkentenék a külföldi hallgatók számát az egyetemeken

Az új holland kormánykoalíció oktatásiminiszter-jelöltje szerint a külföldi hallgatók magas száma óriási nyomást gyakorol a rendszerre, az oktatókra és a nemzeti költségvetésre.

Tavalyelőtt a holland parlament indítványt szavazott meg, amelyben felszólította az ügyvivő kormányt, hogy tiltsa meg a holland felsőoktatási intézményeknek külföldi diákok toborzását - írja az MTI.

Ugyanis a  külföldi hallgatók számának növekedése miatt egyre több diák küzd lakhatási nehézséggel, arról nem beszélve, hogy az előadótermek túlzsúfoltak lesznek, amely az oktatás minőségének romlásához vezet. Ezután a holland egyetemek és főiskolák szövetsége olyan programot dolgozott ki, amelynek értelmében csökkentenék az angol nyelvű alapképzések, és ezzel együtt a külföldi hallgatók számát, ezzel párhuzamosan pedig javítani kell a diákok holland nyelvtudását.

Az ügyvivő holland kormány oktatási minisztere, Robberd Dijkgraaf  ezután törvénytervezetet nyújtott be, amelyben az angol nyelvű kurzusok számára vonatkozóan szigorúbb előírásokat írnának elő, és lehetővé tennék az egyetemek számára, hogy korlátozzák az egyes szakokra felvehető hallgatók számát.

Az új oktatási miniszterjelölt, Eppo Bruins ugyanakkor kiemelte, hogy "mindenképpen keresztül fogja vinni a törvényjavaslat azon részét, amely korlátozza az angol nyelvű képzéseket, azonban felhívta a figyelmet, hogy a kulcsfontosságú képzésekhez továbbra is hozzáférést kell adni a külföldi diáknak is."

A külföldi diákok számának csökkentésével az új holland kormány 293 millió eurót spórolna.

Érdemes megjegyezni, hogy tavaly az ország 13 egyetemén, főiskoláján a tanulók 25 százaléka - 115 ezer hallgató - volt külföldi, akiknek legnagyobb része Németországból, Olaszországból és Kínából jött Hollandiába tanulni.

A magyar diákok körében is népszerűek a holland egyetemek, főleg a brexit óta. Az Engame Akadémia adatai szerint a 2022/23-as tanévben mintegy 2433 magyar diák tanult valamelyik nagy nevű holland egyetemen. A magyar fiatalok legnépszerűbbek a rotterdami székhelyű Erasmus Egyetem, az Amszterdami Egyetem, a Leideni Egyetem és a Maastrichti egyetem, vagyis a hollandiai egyetemi rangsorok élén szereplő és világszínvonalban is kiemelkedő jelentőségű felsőoktatási intézmények.

 

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.