Magyar siker a nemzetközi betonkenu-regattán

A nemzeti mezőny egyik legkönnyebb hajóját építették meg a győri egyetemisták.

A Széchenyi István Egyetem betonkenucsapata, a SZEnavis egyedüli magyarként vett részt a nemzetközi versenyen, ahol hét ország több mint negyven egyeteme képviseltette magát.

A győri egyetem betonkenucsapatát 2012-ben alapították. Az első hajójuk még 380 kilós volt, a mostani pedig csak néhány grammal volt több, mint 12 kg - derült ki az egyetem Eduline-nak is elküldött közleményéből.

A csapaton belül a kezdetektől íratlan szabály, hogy soha nem egy meglévő fejlesztést tökéletesítenek a hallgatók, hanem minden évben más technológiával építenek új hajót. Így biztosít a versenycsapat gyakorlati tudást, folyamatos szakmai fejlődést tagjainak

– mondta Pollák András, a SZEnavis alapítója és jelenlegi mentora, az egyetem Építőanyag-vizsgálati és Épületfizikai Laboratóriumának vezetője.

Gerencsér Máté építőmérnök-hallgató úgy fogalmazott, hogy mindig a szemeszter elején találják ki, milyen technológiát fognak alkalmazni.

Sokan nem értik, hogy mi értelme betonból kenut építeni, egyáltalán miként marad fent a beton a vízen. Nekünk éppen ez a mérnöki kihívás a lényeg, amit még tovább fokozunk azzal, hogy mindig más, a többi csapat által kevésbé alkalmazott technológiákat választunk. Idei, geotextiles módszerünk is egyedinek bizonyult.

- tette hozzá Máté, majd kitért arra is, hogy az volt számukra a legfontosabb, hogy minél jobb kenut építsenek, és lehető legkönnyebb hajóval tudjanak indulni az evezős versenyen. A mostani kenujuk csak pár grammal volt nehezebb a regattán induló legkönnyebb hajónál.

A SZEnavis női párosa negyven induló közül a tizedik, a férfi páros ötvenből a kilencedik, míg vegyes párosuk harmincból a hatodik helyen végzett.

 

 

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.