Számos alap- és osztatlan szakot, valamint szakirányú továbbképzést indítanak majd.
Színház- és Filmművészeti Intézetet alapít a Színház- és Filmművészeti Egyetem Pécsett a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara (PTE MK) és a budapesti Színház és Film Intézettel (SZFI) együttműködve - tudatta az egyetem az MTI-vel.
A dokumentum szerint május 23-án a kari tanács megszavazta az új szakok alapítását és az akkreditációs folyamat elindítását, amit az egyetem oktatási bizottsága is támogatott.
2025 őszén 2 osztatlan képzést, 2 alapszakot, 6 magyar nyelvű és 2 angol nyelvű szakirányt, valamint további 12 szakirányú továbbképzés létrehozását tervezik, ezek között van
valamint a Művészeti Kar és az SZFI közös oktatási programjában jelenleg is meglévő szakirányú továbbképzések, többek között forgatókönyv- és drámaíró; mozgóképalkotó; dokumentumfilm-alkotó; hatásvilágítás-tervező; előadóművészeti műszaki vezető, gazdasági vezető, intézményvezető, előadóművészeti marketing és további szakirányú továbbképzések.
"Az új szakok indítását mintegy 50 neves színházi és filmes szakember fémjelzi, a szakfelelős jelöltek között van Balázs Zoltán és Csányi János rendező, Deák Kristóf filmrendező, producer, Goda Krisztina forgatókönyvíró, filmrendező, Gózon Francisco operatőr, Kollányi Tamás vágó, Szabó Gábor operatőr, Tasnádi István forgatókönyv- és drámaíró, rendező, Tuba Mariann vágó, televíziós műsorvezető, valamint Zányi Tamás filmhangtervező" - írják.
A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán tervezett Színház- és Filmművészeti Intézet létrehozása - a kar jelenlegi intézeteivel: a Képzőművészeti-, a Zeneművészeti- és a Design és Médiaművészeti Intézettel együtt komplex összművészeti egyetemi portfólió kialakítását teszi lehetővé, amely nemzetközi szempontból is egyedülálló, vonzó művészetoktatási kínálatot hoz létre - áll a közleményben.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
