Ezek a legjobb közép-európai egyetemek QS legfrissebb rangsora szerint

Mutatjuk a térség legkiválóbb felsőoktatási intézményeit.

  • Székács Linda

Főként osztrák, cseh és lengyel egyetemek szerepeltek a legeredményesebben a Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2025-ös nemzetközi egyetemi rangsorában.

A QS idén huszonegyedik alkalommal állította össze a világ 1500 legjobb egyetemének listáját több mint 5600 intézmény adataiból. Ehhez olyan szempontokat vettek figyelembe, mint

  • az akadémiai elismertség,
  • a munkáltatói megbecsültség,
  • a tudományos munkák idézettsége,
  • az oktatók és hallgatók aránya,
  • a külföldi hallgatók aránya,
  • a nemzetközi kutatási hálózat indikátora,
  • továbbá a végzett hallgatók foglalkoztatási eredményeinek mérőszáma és a fenntarthatóság.
A listában megnéztük, hogyan szerepeltek Közép-Európa felsőoktatási intézményei.

    A térség először a 137. helyen tűnik fel a globális egyetemi rangsorban, mégpedig a bécsi székhelyű, osztrák University of Vienna egyetemmel. Ezt a 190. helyen a szintén bécsi Technische Universität Wien, majd a 456. helyen a prágai Charles University követi.

    Mutatjuk, mi a tíz legjobb kelet-európai egyetem, és hányadik helyen szerepelnek a globális rangsorban:

    1. University of Vienna (137)
    2. Technische Universität Wien (190)
    3. Charles University (246)
    4. University of Warsaw (258)
    5. Universität Innsbruck (309)
    6. Jagiellonian University (312)
    7. Masaryk University (408)
    8. Graz University of Technology (413)
    9. Czech Technical University in Prague (420)
    10. Vilnius University (439)

    Nem sokkal csúszott le a top 10-ről a legeredményesebben szereplő magyar egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, ami tavalyhoz képest mintegy 130 helyet javítva idén a nemzetközi rangsor 564. helyét szerezte meg.

    A magyar egyetemek helyezéseiről ebben a cikkünkben olvashattok bővebben:

     

    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.