Azt szeretné az EU, hogy minden negyedik európai egyetemista tanuljon külföldön

A hátrányos helyzetűek külföldi lehetőségeit is növelnék, ennek érdekében elfogadtak egy sor ajánlást.

  • Tornyos Kata

Az Európai Unió azt szeretné, hogy a diákok közel negyede külföldön tanuljon. A cél az, hogy 2030-ra a felsőoktatásban végzettek legalább 23 százaléka rendelkezzen tanulmányi mobilitási tapasztalattal – számolt be róla a THE.

Ennek érdekében az Európai Tanács elfogadott egy sor ajánlást, amelyeket az Európai Bizottság terjesztett elő a külföldi továbbtanulás vagy tapasztalatszerzés népszerűsítése érdekében. A tanács javasolja a nyelvtanulás megerősítését az oktatás minden szakaszában, a tanulmányi mobilitási lehetőségekkel kapcsolatos tudatosság növelését, valamint a külföldi tanulmányokhoz kapcsolódó tanulmányi eredmények elismerésének javítását.

Egy 2022-es felmérés szerint a 15 és 30 év közötti európaiak mindössze 15 százaléka vett részt képzésben vagy gyakornoki programban egy másik EU országban. A tanács azt szeretné, hogy azoknak, akik 2027-ig részt vesznek valamilyen külföldi tanulmányi programban, legalább a 20 százaléka hátrányos helyzetű háttérből jelentkezzen.

Erasmus helyett Pannónia Program

Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy a modellváltott hazai egyetemeket kizárták az Erasmus+-programból, amelyre az EU indoklása szerint azért volt szükség, mert a működési modelljük nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését, ugyanis sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak rájuk.

Évente mintegy tízezer diák vesz részt nemzetközi programokban Magyarországon, de most az Európai Bizottsággal fennálló vita miatt ez nem lehetséges, ezért hozták létre a Pannónia Csereprogramot. A pályázati felhívás szerint a Pannónia Programban a hallgatók három különböző országcsoport valamelyik célországának egyetemére pályázhatnak, az Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Kanada, Japán, Dél-Korea és Hollandia mellett olyan kevésbé biztonságos országokba is, mint Szíria, Nigéria vagy Líbia.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.