Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az Európai Unió azt szeretné, hogy a diákok közel negyede külföldön tanuljon. A cél az, hogy 2030-ra a felsőoktatásban végzettek legalább 23 százaléka rendelkezzen tanulmányi mobilitási tapasztalattal – számolt be róla a THE.
Ennek érdekében az Európai Tanács elfogadott egy sor ajánlást, amelyeket az Európai Bizottság terjesztett elő a külföldi továbbtanulás vagy tapasztalatszerzés népszerűsítése érdekében. A tanács javasolja a nyelvtanulás megerősítését az oktatás minden szakaszában, a tanulmányi mobilitási lehetőségekkel kapcsolatos tudatosság növelését, valamint a külföldi tanulmányokhoz kapcsolódó tanulmányi eredmények elismerésének javítását.
Egy 2022-es felmérés szerint a 15 és 30 év közötti európaiak mindössze 15 százaléka vett részt képzésben vagy gyakornoki programban egy másik EU országban. A tanács azt szeretné, hogy azoknak, akik 2027-ig részt vesznek valamilyen külföldi tanulmányi programban, legalább a 20 százaléka hátrányos helyzetű háttérből jelentkezzen.
Erasmus helyett Pannónia Program
Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy a modellváltott hazai egyetemeket kizárták az Erasmus+-programból, amelyre az EU indoklása szerint azért volt szükség, mert a működési modelljük nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését, ugyanis sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak rájuk.
Évente mintegy tízezer diák vesz részt nemzetközi programokban Magyarországon, de most az Európai Bizottsággal fennálló vita miatt ez nem lehetséges, ezért hozták létre a Pannónia Csereprogramot. A pályázati felhívás szerint a Pannónia Programban a hallgatók három különböző országcsoport valamelyik célországának egyetemére pályázhatnak, az Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Kanada, Japán, Dél-Korea és Hollandia mellett olyan kevésbé biztonságos országokba is, mint Szíria, Nigéria vagy Líbia.
