A hálózat vezetése egyelőre nem áll szóba a dolgozók képviselőivel.
Tüntetést szerveztek csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémiától öt éve leválasztott kutatóhálózat dolgozói, a tarthatatlanul alacsony béreik emelését követelve – írja a Népszava.
A fővárosi Piarista utcán felvonuló tömeg még abban sem lehetett biztos, hogy melyik épületben keresse a kutatóintézeteket fenntartó HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat központját. A biztonsági emberek rácsokkal zárták el a bejáratot, és arról tájékoztatták a szervező Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (TDDSZ) képviselőit: „nincs az épületben senki, aki szóba állna velük.”
A demonstrációra azért került sor, mert nyílt levelükre, amelyet már több mint 1500 dolgozó írt alá, hogy elégtelen bérhelyzetük és munkakörülményeik miatt tárgyalást kezdeményezzenek Gulyás Balázzsal, a HUN-REN elnökével, továbbra sem érkezett érdemi válasz.
Az MTA kutatóhálózatának elszakítása után, a közalkalmazotti státusz megszüntetésével egyidejűleg 2021-ben átlagosan 30 százalékos béremelés történt, de a további ígéretek nem valósultak meg. Az akkori béremelés mára pedig elértéktelenedett.
„A belépő szinteken egy fiatal kutató vagy tudományos segédmunkatárs körülbelül nettó 220-300 ezer forintot kereshet.”
A résztvevők közül többen is megosztották történetüket. Az egyik felszólaló például elmondta:
„a fizetése a garantált bérminimum, azaz nettó 216 ezer forint. Ez ma Budapesten egy átlagos albérlet ára rezsi és kaució nélkül.”
Hozzátette azt is, hogy ő még szerencsésnek mondhatja magát, ugyanis teljes állásban dolgozhat, ami a fiatal kutatókról általában nem mondható el.
„Gyakorlatilag öt éve nincs belépő fiatal kutató a rendszerben. Míg korábban az akadémiai szféra volt az, amely fel tudta szívni a fiatalokat az egyetemről, most már ez sem, így teljesen elöregedik a kutatótársadalom”
- mondta Szilágyi Adrienn, a TDDSZ képviselője.
Szerintük a kutatóhálózat dolgozóinak is legalább 50 százalékos béremelés jelentené a megoldást, azonban ennek megvalósulására sajnos kevés esélyt látnak. Szeretnék elérni, hogy hosszú távon legalább a diplomás átlagbért elérjék a fizetések.
A helyzetüket tovább nehezíti az is, hogy az átalakításokat követően a kutatók és az adminisztratív munkatárak sem számítanak már közalkalmazottnak. Ha fenntartójukkal nem sikerül érdemben egyeztetni, akkor utána legfeljebb a Parlamenthez fordulhatnának.
Bár az MTA alóli kiszervezés után az egyes központok kaptak többlettámogatásokat, azóta több forrásmegvonás is történt, az idősebb dolgozókat pedig kénytelenek voltak nyugdíjazni és/vagy elküldeni.
Szilágyi Adrienn szerint más területeken azonban bőkezűen költik a pénzt: „stratégiai workshopokat tartanak, amelyek nagyon sokba kerülnek, ahelyett, hogy kidolgoznának egy béremelési stratégiát, vagy azon dolgoznának, hogy hogyan lehetne a fiatal, vagy már nem is annyira fiatal kutatókat a pályán tartani.”
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
