Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A QS friss listáján a legjobb hazai bölcsészképző az Eötvös Loránd Tudományegyetem lett. Mutatjuk a részleteket.
Nyilvánosságra hozta 2024-es képzésterületi rangsorát a brit Quacquarelli Symonds (QS), amelynek során csaknem 100 ország 1559 felsőoktatási intézményének több mint 16 ezer képzését értékelték öt nagy tudományterületen, ezen belül 55 szűkebb szakterületen.
Az értékelés során a QS-nél figyelembe vették az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakoriságát, a munkáltatói véleményeket, az intézmény hírnevét a tudományos szférában, de a nemzetközi diákok számát és az oktatók minősítését is.
Az öt nagy tudományterület közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem a bölcsészettudományokban több mint 40 helyezést javítva tavalyi eredményén a 221. helyre került a világranglistán. Az alábbi tárgyakból pedig az első 300-ban végzett Magyarországon egyedüliként.
Az alábbiakban nézhetitek meg a pontos helyezéseket:
Nyelvészet:
Modern nyelvek:
Angol nyelv és irodalom:
A friss listával a lenti cikkünkben foglalkoztunk.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.