Havi 60 forintos négyzetméteráron tartana igényt Siófok 9000 négyzetméteres ingatlanára a Debreceni Egyetem

Egymilliárd forintos beruházást ígérve 20 évig vennék igénybe a Sió és Hullám Szálló épületét.

  • Székács Linda

Oktatási és kutatási feladatok ellátása mellett szállásszolgáltatásra, vendéglátásra és rendezvényszervezési jogra is igényt tart, és egymilliárd forintos felújítást ígérve venné igénybe 20 éven keresztül a Sió és Hullám Szálló 9249 négyzetméteres épületét a Debreceni Egyetem - tudta meg a Magyar Narancs.

A lap szerint a siófoki városvezetés évek óta szeretné fellendíteni a város forgalmát azzal, hogy az egyébként idegenforgalmi szezonban népszerű településre egy egyetemet hoznának. Ennek érdekében az elmúlt 23 évben a Sió és Hullám Szálló épületében működött egy darabig a Kodolányi János Egyetem, a Kaposvári Egyetem és a Gábor Dénes Főiskola is, ezek viszont nem segítettek a helyzeten. Lengyel Róbert polgármester szeptemberi bejelentése szerint azonban az "az ország egyik legtőkeerősebb és legnagyobb létszámú egyetemével" tárgyalnak, ami 15+5 évig kaphatná meg az épületet, ahol a városvezetés szerint oktatási és kutatási tevékenységet folytatnának.

November 9-én az egyetem rektora, Szilvássy Zoltán, és a kancellár, Bács Zoltán személyesen látogattak el a településre, hogy ott a városvezetéssel arról egyeztessenek, milyen bérleti konstrukció által tudna megújulni a "meglehetősen lerobbant állapotban lévő" épület.

Január 9-én azonban a polgármester arról számolt be, hogy az általuk megküldött bérleti szerződés-tervezet bizonyos részeit a felsőoktatási intézmény elfogadhatatlannak minősítette. A polgármester azon kérésére, hogy határozzák meg, konkrétan mely szerződési pontok azok, amelyek esetében további egyeztetéseket tartanak lehetségesnek, az egyetem egy szerződési ajánlatot küldött, amit tehát nem a bérbeadó, hanem a potenciális bérlő fogalmazott meg.

Ebben azt írják, hogy a felajánlott egyetlen épületszárny helyett a teljes épületet kívánják birtokba venni a szerződés aláírásától számított 30 napon belül, "korlátozástól mentes és kizárólagos használati joggal, amelybe az oktatási és kutatási tevékenységen kívül szállás, vendéglátás, rendezvénytartás is beletartozik."

A Magyar Narancs szerint az ajánlatban az is szerepel, hogy a „Felek rögzítik, hogy az Egyetem az Ingatlan felmerülő esetleges szabad kapacitásainak hasznosítására, beleértve harmadik személynek történő eseti jellegű, vagy alapfeladatát kiegészítő szolgáltatás céljából történő bérbeadást is, jogosult azzal, hogy a hasznosítás során okozott károkért felelősséggel tartozik. Az Ingatlan felmerülő esetleges szabad kapacitásainak hasznosításához az Önkormányzat a jelen szerződés aláírásával hozzájárulását adja.”

Abba tehát, hogy az egyetem kinek adná bérbe az épületet, az önkormányzatnak beleszólása nem lenne, továbbá elővásárlási jogot is bejegyeztetnének, aminek oka a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény lehet.

Az épületért ráadásul az egyetem nem fizetne bérleti díjat, helyette 15 év alatt egymilliárd forintot költenének rá, azaz évi 66,6 milliárd forintot, négyzetméterenként havi 60 forintot. A beruházási tervezet szerint 130 milliárdot költenének például a Wifi hálózat kialakítására, 15 milliót a légcsatorna tisztítására. Nagyobb mértékű felújítás tehát ebből a pénzből nem valósulna meg, Siófok pedig feltehetőleg egy lelakott épületet kapna vissza.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.