Az első hallgatók és oktatók várhatóan 2024 őszén utazhatnak külföldre az új csereprogrammal.
Tízmilliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre a kormány külföldi csereprogramjára, a Pannónia Ösztöndíjprogramra - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel.
Ahogy arról korábban már részletesen beszámoltunk, a január 15-én indult Pannónia Program keretein belül a kormány azoknak a modellváltott felsőoktatási intézmények hallgatóinak, oktatóinak és munkatársainak kedvezne, akiket tavaly januárban összeférhetetlenség miatt kizártak az Erasmus+ Programból, a befagyasztott forrásokat pedig a magyar kormánynak azóta sem sikerült feloldania, és egyezségre jutnia az Európai Unióval.
Az új program leírása szerint a kormány havi 350-500 ezer forintos ösztöndíjakat ígér a külföldre utazóknak, akik Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár szerint akár a világ topegyetemeire is kijuthatnak, olyan országokba többek között, mint az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Dél-Korea és Új-Zéland.
Czibere Károly, a Tempus Közalapítvány (TKA) kuratóriumának elnökét idézve a KIM közölte, hogy a magasabb ösztöndíjak és a több választható ország mellett garantált kreditelismerés segíti az egyetemisták külföldi tanulmányait, a TKA kuratóriumának március 7-i döntése alapján pedig mind a 21 modellváltó egyetem részesül támogatásban. Az egyetemeket már értesítették a támogatások mértékéről és feltételeiről, így a hallgatókat arra biztatják, hogy jelentkezzenek a programra.
Az első hallgatók, oktatók és kutatók várhatóan már 2024 őszétől igénybe tudják venni a program által kínált lehetőségeket.
Eszterhai Marcell, a Hallgató Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke szerint ugyanakkor "az Erasmus és Horizont Programokat érintő helyzet kritikus fordulóponthoz érkezett", és ha az őszi félévben nem folytatódhatnak, az komoly hátrányt jelentene a magyar diákok számára.
"A magyar egyetemisták oktatáshoz, vagy európai hallgatói szolgáltatásokhoz való hozzáférésének korlátozása nem elfogadható" - idézték az elnököt, aki kiemelte továbbá, hogy nagy előrelépésnek tartja, hogy a hallgatók külföldi tanulmányait teljes mértékben elismerik a magyarországi egyetemek a kreditek beszámításával.
A program részleteiről és az ösztöndíjak összegeiről bővebben itt olvashattok:
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
